Megadóztatják a borravalót Romániában

2019. 08. 09., 10:15

Romániában is adót vetnek ki a vendéglőkben és szállodákban hagyott borravalóra – a vendéglátóipari munkáltatók, az Országos Adóhatóság, valamint a pénzügyminisztérium képviselői a héten megállapodtak a szabályozásról.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elmondta, augusztus végén egy sor adóügyi módosítási javaslattal fog előrukkolni, és köztük lesz a borravaló megadóztatása is – írja a Krónika.

Arra a kérdésre, gondolkodnak-e az adó kiterjesztésén más gazdasági ágazatokra, mint például a szépségszalonok, így felelt: „ha az illető ágazat kéri, mi mint állam nyitottak vagyunk”.

„Az ágazat nagyon szeretné a borravaló szabályozását, mivel úgy gondolja, jótékony hatású lenne. Önkéntes gesztusra gondolunk, nem tennénk kötelezővé. A pénz pedig kerüljön azokhoz, akik a szolgáltatást végzik. Nagyon sok előnnyel járna mind a vendégek, az alkalmazottak, mind a román állam számára” – nyilatkozta Dragoş Anastasiu, a Románia Fejlődéséért Koalíció turizmusért felelős munkacsoportjának elnöke, aki maga is vendéglátóipari vállalkozó.

A vendéglátóipari munkáltatók által rég kért borravalóadó a tárgyalások szerint 10 százalék lenne, és külön tételként megjelenne a számlán. A vendég által fizetett borravaló 10 százalékát visszatartaná a munkáltató, és átutalná az adóhatóság számlájára, a többi 90 százalék pedig a pincért illetné meg, aki az összeget kapta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS