Még sokáig nyögi Belgrád a jugoszláv hiteleket

2019. 09. 17., 15:30

Szeptember 16-án Szerbia költségvetéséből újabb 11,9 millió eurót utaltak át az egykori Jugoszlávia hitelezőinek, néhány nap múlva pedig 69,7 millió eurót kell szintén törlesztőrészlet gyanánt kifizetni.

Jugoszlávia a Párizsi Klubtól és a Világbanktól a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben vett fel hiteleket. Szerbiának a rá eső utolsó törlesztő részleteket 2041-ben, illetve 2031-ben kell kifizetnie – írja a Magyar Szó.

A Világbankhoz tartozó Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank számlájára kellett átutalni az esedékes törlesztőrészletet a kamattal együtt. Szeptember 22-én pedig a Párizsi Klub iránti, mintegy 40 éves tartozás egy részét kell lefaragni: az esedékes 69,7 millió euróból 15,6 millió a kamat.

Szerbiának az idén a Kuvaittól 1984 és 1989 között felvett hitelek egy részét is vissza kellett fizetnie: 20,2 millió eurót.

Belgrád idén összesen valamivel több mint 202 millió eurót köteles törleszteni a korábbi adósságokból, és közben csökkenteni kell a Kuvait és Kína iránti tartozást is.

Tartoztak a horvátok és a szlovénok is. Horvátország 2008-ban fizette vissza a Párizsi Klubnak az utolsó, 192 millió dolláros részletet, egy évvel később pedig a londoni hitelezőknek átutalta az adósság végét jelentő 78 millió dollárt. Szlovénia még 1995-ben visszafizette a 525 millió dolláros utolsó részletet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-14 13:20:00
A tulajdonjog olyan alapvető jelentőségű jogintézmény, amely nélkül manapság nem csak a gazdasági élet, hanem a magánszemélyek mindennapi élete is nehezen lenne elképzelhető. Ezért érdemes tisztában lenni az alapvető szabályaival. Mit tartalmaz és mi lehet a tulajdonjog tárgya? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS