Meg akarják menteni a kis utazási irodákat Szerbiában

2019. 03. 13., 16:15

Ötszörösére emelnék Szerbiában az utazási irodák éves biztosítási díjait. Szakemberek szerint emiatt a szolgáltatások is drágulhatnak.

Az új utasbiztosítási szabályzat szerint a biztosítóházak az eddigi évi 700 euróról 3500 euróra növelnék a turisztikai ügynökségek kötelező éves biztosítási díját. Az új törvénytervezet jelentős mértékben fenyegetné a kis- és közepes idegenforgalmi vállalatok fennmaradását – írja a Magyar Szó.

Az új idegenforgalmi törvény utazásbiztosítási szabályzatáról várhatóan júniusban hoz döntést a szakminisztérium.

„Februárban főként a kis idegenforgalmi vállalatok kerültek nehéz helyzetbe azzal, hogy magas biztosítási díj kifizetésére kötelezték őket. A legnagyobb biztosítási díj 10 000 eurót tett ki, és ez az összeg nincs egyensúlyban a nagyobb ügynökségek és a kisebb vállalkozások pénzügyi helyzetével” – mondta Dragica Samardžić, a Vajdasági Gazdasági Kamara szaktanácsosa.

„Azt szeretnénk, hogy azok a kisebb településen működő ügynökségek, amelyeknek alacsonyabb a bevételük, a működésükkel arányosan fizessék a biztosítási díjat. Meg szeretnénk akadályozni a kis üzleti vállalkozások csődbe jutását” – közölte Dragica Samardžić.

Az új törvény hatással lesz az utazási irodák kínálatainak árára is – nyilatkozta Dragan Marčeta, az újvidéki Magelan ügynökség képviselője.

„Fontos lenne különbséget tenni az ügynökségek között a szolgáltatásuk alapján. Mi befogadó, receptív turizmussal foglalkozunk, külföldi turistákat hozunk az országba és Szerbiában is szervezünk utazásokat. Nem ugyanolyan feltételek mellett kellene dolgozni egy receptív ügynökségnek, mint annak az utazási irodának, amelyik külföldi utazásokat szervez, így nagyobb biztosítási összeg szükséges számára” – jelentette ki a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS