Továbbra is nagyok a különbségek Románia különböző régiói, megyéi között a gazdaság teljesítőképességét mutató GDP tekintetében, bár az elmúlt húsz év alatt történtek elmozdulások. Bukarest bebetonozta magát az élen.
Húsz évvel ezelőtt Erdélyből Kovászna és Beszterce-Naszód megye kullogott az utolsó helyeken, ám azóta sikeresen felzárkóztak a középmezőnybe, Teleorman és Călărași viszont lecsúszott a rangsorban – írja a Krónika.
Miklós Zoltán közgazdász, parlamenti képviselő (a fotón) úgy véli, a statisztikákat valamilyen mértékben torzítja a romániai rendszer, az a tény, hogy minden nagy cég székhelye Bukarestben van bejegyezve. Ennek eredménye, hogy a bukaresti GDP sokkal nagyobb, mint például a bécsi vagy a római, holott szemmel láthatóan nem fejlettebb, mint ezek az európai nagyvárosok.
A multinacionális cégek, a nagyáruházak, a bankok, benzinkutak forgalma Bukarestben jelenik meg, holott az ország különböző pontjain folytatnak gazdasági tevékenységet.
A fővárosban a nagy cégek révén az egy főre számolt GDP az országos átlag háromszorosa. Miközben az országos átlag egy főre 55 ezer lej, ez Bukarestben 167 ezer lej, a lemaradottabb megyékben – mint Giurgiu vagy Vaslui – 25 ezer lej, ami az országos átlag 45 százaléka.
Romániában a fővároson kívül mindössze kilenc megyében nagyobb az egy főre számolt GDP, mint az országos átlag, ezek közül hat erdélyi: Kolozs, Temes, Brassó, Szeben, Arad és Fehér megye.
A földrajzi elhelyezkedés szintén befolyásolja egy adott térség versenyképességét: például könnyebb Nagyváradra, a határ közelébe bevonzani egy befektetőt, mint az ország közepére.
Az ivóvízkincset kímélő és alacsony energiafelhasználású üzemmel bővül Szolnok több mint hét évtizede fejlődő vegyipari ökoszisztémája az elektrolitgyártás vezetői közé tartozó KunlunChem százmillió eurót meghaladó befektetésével.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.