Hogy lesz ebből 180 kilométer új sztráda Romániában?

2019. 02. 21., 08:00

Túlzottan optimistának tartják szakemberek a román költségvetésben rögzített 5,5 százalékos gazdasági növekedést.

Több gazdaságfejlesztő vetülete van a 2019-es évi állami költségvetésnek, elsősorban a befektetéseknek köszönhetően: a sarokszámok optimisták, de nem túlzottan elrugaszkodottak – értékelt a Krónikának Édler András.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta, a költségvetési törvényben szereplő 5,5 százalékos gazdasági növekedés túlzottan optimista, meglátása szerint a 3–4 százalék közötti növekedés a valós.

Meglátása szerint a 3000 lej körüli nettó átlagbér nem túl elrugaszkodott, bár ez a 2016-os 2046 lejes nettó átlagbérhez képest 50 százalékos növekedést jelent. Ennek oka, hogy a közszférában növekedtek a fizetések, ugyanakkor a versenyszférában a fokozott munkaerőhiány miatt érzékelhetően nőnek a bérek.

Az infrastruktúra fejlesztése, bővítése szintén prioritás a gazdasági élet szereplői számára, ám az erre vonatkozó ígéreteket, terveket Édler András fenntartásokkal kezeli.

„Az elmúlt évek tapasztalatára alapozva, ezen a téren pesszimista vagyok. Tavaly sem sikerült megépíteni a megígért száz kilométer autópályát, pedig annak szimbolikus jelentősége lett volna. Nem látom, hogy idén miként sikerül ezt szinte megkétszerezni, és átadni 180 kilométer sztrádát” – fogalmazott a kamara elnöke.

Édler András ugyanakkor a Székelyföld gazdasági fejlődése szempontjából hatalmas előrelépésnek tekinti, hogy 35 millió lejt különítettek el az erdélyi repülőterek építésére és fejlesztésére, ebből 23 millió lej jut a brassói légikikötő építésére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS