Ellentmondásos a minimálbér-emelés megítélése a romániai szakszervezetek és a munkáltatók körében. Előbbiek elkerülhetetlennek tartják a növelést, ám a vállalkozók szerint az intézkedés szemfényvesztés csupán.
Leghamarabb december 1-től nőhet a minimálbér Romániában, de az is megtörténhet, hogy 2019. január elseje lesz az emelés és egyben a differenciált minimálbér bevezetésének időpontja Viorica Dăncilă kormányfő nyilatkozata alapján – írja a Krónika.
Korábban az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) és a munkaügyi minisztérium is – élen Lia Olguța Vasilescu tárcavezetővel – november 1-jei bevezetést rebesgetett, a miniszterelnök egyértelműen leszögezte: „semmi szín alatt nem lesz november 1-től”.
A munkaügyi minisztérium a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel folytatott egyeztetést követően közleményben tudatta, hogy megállapodás született a minimálbér emeléséről, mint ahogy a megkülönbözetett minimálbérről is. Az egyetlen pont, amelyben még nézeteltérés van a felek között, az az, hogy mikortól vezetik be.
Az már biztos, hogy havi 2080 lejre nő a bruttó minimálbér összege, ami nettóban 100 lejes emelkedést jelent. Ugyanakkor arról is döntöttek, hogy bevezetik a tanulmányok szintje vagy a szolgálati idő alapján meghatározott differenciált bruttó minimálbért.
Ez 2350 lej lesz, 13 százalékkal több, mint amit azok keresnek, akiknek nincs felsőfokú végzettségük vagy legalább 15 évnyi szolgálati idejük.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.