A jobb termőképességű földeket könnyebb tagosítani, a gyengébb szántóföldek pedig parlagon állnak Romániában – ez jellemző a több millió nadrágszíjparcellából álló román mezőgazdaságra. Szakemberek szerint különböző kedvezményekkel lehetne rávenni a gazdákat a nagyobb méretű mezőgazdasági területek kialakítására.
Az európai uniós és a román statisztikák egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a romániai mezőgazdasági területek túlaprózottak, ami drasztikusan csökkenti az agrárium profittermelő képességét – írja a Krónika.
A 2010-es romániai mezőgazdasági összeírás adatai szerint a jogi személyiséggel rendelkező 31 ezer farm átlagos területnagysága 190 hektár. Hivatalos statisztikai adatok alapján az agrárvállalkozások összesen 111 ezer embert foglalkoztatnak, az ország mezőgazdasági összterületeinek 40 százalékát művelik.
A kaszálók, legelők és szántóföldek mintegy hatvan százalékán termelő kisgazdaságok teljesítménye uniós viszonylatban lesújtó: a 3,8 millió törpegazdaság átlagos területnagysága 3 hektár körüli, a kisgazdaságokban mintegy hétmillió ember dolgozik. Ezeknek a kisgazdaságoknak a földjei sok apró parcellából állnak.
Ma már az ország valamennyi régiójában megjelentek az olyan agrárvállalkozók, akik több tíz vagy több száz hektár termőföldet bérelnek helyi gazdáktól, és a nagy parcellás tagosításnak köszönhetően szép eredményeket érnek el.
Ma már a kalotaszegi falvakra is az jellemző, hogy településenként mindössze néhány ember foglalkozik főállásban mezőgazdasággal. Asztalos István, a Kolozs megyei Tordaszentlászló község alpolgármestere elmondta, hogy a hozzájuk tartozó három magyar faluban – Tordaszentlászlón, Magyarfenesen és Magyarlétán –5-10 gazda foglalkozik településenként mezőgazdasági termeléssel.
Asztalos szerint a kis- és nagygazdák számára egyaránt a földalapú támogatás a motiváló erő: ennek hiányában a megművelt területek nagysága minimálisra zsugorodna.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.