Gyengén teljesítenek a törpegazdaságok Romániában

2019. 06. 24., 11:45

A jobb termőképességű földeket könnyebb tagosítani, a gyengébb szántóföldek pedig parlagon állnak Romániában – ez jellemző a több millió nadrágszíjparcellából álló román mezőgazdaságra. Szakemberek szerint különböző kedvezményekkel lehetne rávenni a gazdákat a nagyobb méretű mezőgazdasági területek kialakítására.

Az európai uniós és a román statisztikák egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a romániai mezőgazdasági területek túlaprózottak, ami drasztikusan csökkenti az agrárium profittermelő képességét – írja a Krónika.

A 2010-es romániai mezőgazdasági összeírás adatai szerint a jogi személyiséggel rendelkező 31 ezer farm átlagos területnagysága 190 hektár. Hivatalos statisztikai adatok alapján az agrárvállalkozások összesen 111 ezer embert foglalkoztatnak, az ország mezőgazdasági összterületeinek 40 százalékát művelik.

A kaszálók, legelők és szántóföldek mintegy hatvan százalékán termelő kisgazdaságok teljesítménye uniós viszonylatban lesújtó: a 3,8 millió törpegazdaság átlagos területnagysága 3 hektár körüli, a kisgazdaságokban mintegy hétmillió ember dolgozik. Ezeknek a kisgazdaságoknak a földjei sok apró parcellából állnak.

Ma már az ország valamennyi régiójában megjelentek az olyan agrárvállalkozók, akik több tíz vagy több száz hektár termőföldet bérelnek helyi gazdáktól, és a nagy parcellás tagosításnak köszönhetően szép eredményeket érnek el.

Ma már a kalotaszegi falvakra is az jellemző, hogy településenként mindössze néhány ember foglalkozik főállásban mezőgazdasággal. Asztalos István, a Kolozs megyei Tordaszentlászló község alpolgármestere elmondta, hogy a hozzájuk tartozó három magyar faluban – Tordaszentlászlón, Magyarfenesen és Magyarlétán –5-10 gazda foglalkozik településenként mezőgazdasági termeléssel.

Asztalos szerint a kis- és nagygazdák számára egyaránt a földalapú támogatás a motiváló erő: ennek hiányában a megművelt területek nagysága minimálisra zsugorodna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 15., 09:25
A korlátolt felelősségű társaság tagjának a cégben egy vagy több üzletrésze lehet. Bizonyos esetekben a társaság az üzletrész bevonásáról dönthet. A legfontosabb tudnvalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS