Gyengén teljesítenek a törpegazdaságok Romániában

2019. 06. 24., 11:45

A jobb termőképességű földeket könnyebb tagosítani, a gyengébb szántóföldek pedig parlagon állnak Romániában – ez jellemző a több millió nadrágszíjparcellából álló román mezőgazdaságra. Szakemberek szerint különböző kedvezményekkel lehetne rávenni a gazdákat a nagyobb méretű mezőgazdasági területek kialakítására.

Az európai uniós és a román statisztikák egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a romániai mezőgazdasági területek túlaprózottak, ami drasztikusan csökkenti az agrárium profittermelő képességét – írja a Krónika.

A 2010-es romániai mezőgazdasági összeírás adatai szerint a jogi személyiséggel rendelkező 31 ezer farm átlagos területnagysága 190 hektár. Hivatalos statisztikai adatok alapján az agrárvállalkozások összesen 111 ezer embert foglalkoztatnak, az ország mezőgazdasági összterületeinek 40 százalékát művelik.

A kaszálók, legelők és szántóföldek mintegy hatvan százalékán termelő kisgazdaságok teljesítménye uniós viszonylatban lesújtó: a 3,8 millió törpegazdaság átlagos területnagysága 3 hektár körüli, a kisgazdaságokban mintegy hétmillió ember dolgozik. Ezeknek a kisgazdaságoknak a földjei sok apró parcellából állnak.

Ma már az ország valamennyi régiójában megjelentek az olyan agrárvállalkozók, akik több tíz vagy több száz hektár termőföldet bérelnek helyi gazdáktól, és a nagy parcellás tagosításnak köszönhetően szép eredményeket érnek el.

Ma már a kalotaszegi falvakra is az jellemző, hogy településenként mindössze néhány ember foglalkozik főállásban mezőgazdasággal. Asztalos István, a Kolozs megyei Tordaszentlászló község alpolgármestere elmondta, hogy a hozzájuk tartozó három magyar faluban – Tordaszentlászlón, Magyarfenesen és Magyarlétán –5-10 gazda foglalkozik településenként mezőgazdasági termeléssel.

Asztalos szerint a kis- és nagygazdák számára egyaránt a földalapú támogatás a motiváló erő: ennek hiányában a megművelt területek nagysága minimálisra zsugorodna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.