Gőzerővel folytatják a repülőterek fejlesztését Szerbiában

2021. 03. 29., 13:30

Szerbia az idén 738 millió eurót tervez beruházni a repülőterek fejlesztésébe – jelentette be Tomislav Momirović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter.

A tárcavezető rámutatott arra, hogy a repülési ágazat hatalmas veszteségeket szenvedett el a koronavírus-járvány következtében, a Nikola Tesla repülőtér utasforgalma 69 százalékkal csökkent, a niši Nagy Konstantin reptér forgalma pedig 63 százalékkal – írja a Magyar Szó.

Kiemelte azonban, hogy Szerbia 2013 és 2019 között sokat tett a légiközlekedés fejlesztése érdekében és kiváló eredményeket ért el. Elmondta, hogy 2013-ban a belgrádi repülőtéren 3,5 millió utas fordult meg, 2019-ben pedig 6 millió.

„A Nikola Tesla repülőtér hamarosan teljesen másképp fog kinézni, nem lehet majd ráismerni. Nem szándékozunk leállni a beruházásokkal. Nem várhatjuk meg a járvány végét és azután indítani a befektetéseket, szeretnénk kihasználni ezt az alkalmat, hogy továbbra is befektessünk a repülőtéri infrastruktúra fejlesztésébe” – közölte Momirović.

Mintegy 18 millió dollárt ruháznak be a niši repülőtér felújításába, új várótermet építenek és korszerűsítik a már meglévőt. Azt szeretnék, hogy a járvány lecsengése után a repülétéren évente egymillió utas forduljon meg. Szintén nagy összegeket ruháznak be a kruševaci Rosulje repülőtér korszerűsítésébe, de folytatódik a kraljevói Morava repülőtér és az užicei reptér fejlesztése is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS