Ezért és ekkor drágulhat a kenyér Romániában

2020. 05. 07., 11:30

A kenyér és más sütőipari termékek drágulásához vezet, hogy a szárazság miatt nagyon gyenge gabonatermésre számíthatnak idén Romániában.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb szárazságával küzd Románia, ami miatt nagyon gyenge gabonatermésre számíthatunk – írja a Krónika az Európai Bizottság előrejelzése alapján.

A brüsszeli testület szerint a térség országai utoljára 1979-ben küzdöttek ekkora szárazsággal, amilyen Romániában, Magyarországon és Lengyelországban már a tél vége óta tart. Az aszály pedig nemcsak az őszi vetésekre lesz fokozott hatással, hanem a tavaszi és nyári vetés körülményeire is.

Az Európai Bizottság becslései szerint Romániában hektáronként 4,75 tonna búza várható idén, ami 0,9 százalékkal marad el a tavalyi terméstől, és 7 százalékkal kevesebb, mint az ötéves átlag. Adrian Oros tárcavezető bejelentése szerint úgy számolnak, hogy 50–60 százalékkal kevesebb búzát fognak betakarítani idén az országban, mint tavaly.

Nagyon jó években Románia búzatermése nagyjából 9 millió tonna. A fogyasztás 2,5 és 3 millió tonna között alakul, amiből 2,2 millió tonnát a sütőipar használ fel.

A következő hónapokban még nem várható áremelkedés, de amint az új búza bekerül a körforgásba, elkerülhetetlen lesz. A vállalkozó a jelenlegi helyzetből kiindulva a kenyér 10–20 százalékos drágulására számít.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 13:10:00
2024 márciusában tovább emelkedtek a lakbérek, országosan 0,8, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex friss adataiból.
2024-04-15 10:10:10
A K&H kkv bizalmi index tavaly év végén látott javulása az idei első negyedévben ismét megtorpant: 4 pontos csökkenéssel mínusz10 ponton áll a mutató, ami így már közel két éve a negatív tartományban van.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS