Tovább növekedhet a visegrádi négyek építőipara, de az egyes országok eltérő kihívásokkal szembesülnek: az iparág fejlődését Magyarországon továbbra is a megrendelések hiánya, a másik három visegrádi országban már inkább a fizikai kapacitáskorlátok határozzák meg – írják piaci körképükben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szakértői.
Magyarországon az ÉVOSZ szerint az idén még hiányozni fognak a megrendelések, de a jövő év az uniós forrásokra támaszkodó, strukturálisan kiegyensúlyozottabb építőipari modellbe való átmenet lehetőségét hozhatja el, amihez a kapacitások rendelkezésre állnak.
Lengyelország az európai építési piac egyik legígéretesebb területe, amely 2026–2029 között évente átlagos 3,9 százalékkal bővülhet. A piacot az uniós helyreállítási alapok masszív beáramlása fűti.
A cseh építőipar 2025-ben az elmúlt 25 év egyik legjobb eredményét produkálva 10,9 százalékkal nőtt, így a 2026-ra és 2027-re várt mérsékelt (1,3–1,4 százalékos) volumenbővülés ennek a magas bázisnak a fenntartása. Csehországban a fejlődés legnagyobb gátja a kritikus munkaerő- és géphiány: a vállalatok humánerőforrás-kihasználtsága eléri a 93–95 százalékot, és a cégek több mint harmada a munkaerőhiányt nevezi meg a növekedés legfőbb akadályának. A szektort az állami infrastrukturális és energetikai megrendelések tartják mozgásban.
A szlovák építőipar a korábbi évek kiugró teljesítménye után 2026-ban lassul, a várható reálnövekedés 2–3 százalék körül stabilizálódik. Az ágazatot jelenleg szinte kizárólag a Helyreállítási Terv forrásainak lehívása tartja életben a mélyépítési szektorban. Ez az egyoldalú függőség azért is kritikus, mert a magánszektor és a lakásépítési piac drasztikusan zsugorodik. Emiatt az ágazat legfőbb strukturális kockázata a 2027-re előrejelzett „finanszírozási szakadék”: az uniós források kifutásával és a feszített állami költségvetés miatt komoly beruházási űr keletkezhet, amit a magánszektor nem lesz képes áthidalni.
A növekedés kulcsa a V4-régióban a 2026-os évtől a változásokhoz való sikeres alkalmazkodás lesz. A pénzügyi likviditás önmagában már nem elegendő a növekedéshez: a demográfiai hanyatlás és a vendégmunkásoktól való függés miatt a régióban azok a vállalatok lesznek a nyertesek – az ÉVOSZ szakértői szerint –, amelyek képesek iparosítani az építési folyamatokat (előregyártás, moduláris építészet) és digitalizálni működésüket.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”