Ennél jobban nem is alakulhatna az Új otthonok program Romániában

2020. 10. 21., 18:15

A szeptember 18-ai rajt óta 1400 lakásvásárlási hitelszerződést kötöttek a román polgárok a programban részt vevő 27 bank valamelyikével az Új otthon program keretében.

Mostanáig 154 millió lej (csaknem 31,6 millió euró) értékben igényelt hitelt a romániai lakosság az idén útjára indított Új otthon program keretében – vont mérleget egy hónappal a rajtot követően Dumitru Nancu, a kölcsönökért garanciát vállaló állami garanciaalap (FNGCIMM) vezérigazgatója.

A 2009-ben elindított Első otthon program bebizonyította anticiklikus szerepét a gazdaságban. Most a lakosság igényeinek és a kormány által végzett tanulmányoknak megfelelően átalakult Új otthon programmá – írja a Krónika.

2009-től mostanáig 300 ezer román állampolgár vásárolt lakást az Első otthon, illetve az Új otthon program keretében. Az állam által nyújtott hitelgaranciáknak multiplikátor hatásuk van a gazdaságban.

„A hitelekhez az állami garancia 28 milliárd lej volt, a bankok 41 milliárd lej értékben nyújtottak hitelt. Az állam által kifizetett garanciák értéke eközben 0,19 százalék, vagyis jelentéktelen” – húzta alá a garanciaalap vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS