Egyre több magyar él Ausztriában

Egyre több magyar él Ausztriában
2022. 09. 16., 09:19

2022 elején több mint 94 ezer magyar állampolgár élt Ausztriában, 29 ezerrel többen, mint 2015 január 1-jén – derül ki az osztrák statisztikai hivatal közleményéből.

A Statistik Austria közleménye szerint 2021-ben átlagosan 2,24 millió „migrációs hátterű” ember élt Ausztriában, ez a teljes népesség 25,4 százaléka; 2015-ben a számuk jóval kevesebb, 1,81 millió volt. A 2,24 millió főből 1,64 millió első generációs (azaz külföldön született), 605 ezren vannak azok, akik már Ausztriában születtek, de mindkét szülőjük az előbbi csoportba tartozik.

„Ausztria népessége kizárólag a bevándorlás következtében növekszik; e nélkül a népesség hosszú távon az 1950-es évek szintjére esne vissza – kommentálta az adatokat Tobias Thomas, a hivatal igazgatója. A szakember kiemelte: a személyes kapcsolat az integráció egyik hajtóereje. „Minél gyakoribb a közvetlen kapcsolat az Ausztriában születettek és a bevándorlók között, annál gyakoribbak az együttélésről szóló pozitív beszámolók.”

Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint az országban 2022 január 1-jén 1,587 millió külföldi állampolgár élt, a legtöbben németek (217 ezer), románok (138 ezer), szerbek (122 ezer), törökök (118 ezer), bosznia-hercegovinaiak (97 ezer), magyarok (94 ezer), szíriaiak (68 ezer) és lengyelek (66 ezer). 2022 elején mintegy 13 000 ukrán élt Ausztriában, de számuk a háború miatt folyamatosan nő, április 1-jén már megközelítette az 53 ezret.

2015 január 1. és 2022. január 1. között valamennyi említett „kontingens” létszáma nőtt, a legjelentősebben, hatszorosára a szíriaiaké, közel kétszeresére a románoké, de jelentősen emelkedett a nyugati szomszédunkban élő magyar állampolgárok száma is (2015. január 1. – 54 939 fő, 2022. január 1. – 94 411 fő).

Az integrációs felmérés keretében a statisztikusok arra is kíváncsiak voltak, hogy az Ausztriában születettek és a „migránsok” milyen gyakran érintkeznek egymással. Az eredmények szerint az Ausztriában született, a migránsokkal napi kapcsolatban élő személyek 46 százaléka „nagyon jónak” vagy „inkább jónak” minősítette az együttélést, míg a ritkán vagy egyáltalán nem érintkezők körében ez az arány 29 százalék volt. A személyes kapcsolat tehát az integráció egyik hajtóereje – szögezte le Tobias Thomas.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 10:10:00
A műszaki alkatrészekben található fém- és aranytartalom visszanyerése fontos feladata (lenne) az elektronikai hulladékkezelőknek világszerte, ugyanakkor az eljárás - például az arany esetében - nagyon környezetkárosító anyagokat igényel. Vagy legalábbis igényelt eddig. Kiderült, hogy egy élelmiszeripari melléktermék is alkalmas rá.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS