Egyre több magyar él Ausztriában

Egyre több magyar él Ausztriában
2022. 09. 16., 09:19

2022 elején több mint 94 ezer magyar állampolgár élt Ausztriában, 29 ezerrel többen, mint 2015 január 1-jén – derül ki az osztrák statisztikai hivatal közleményéből.

A Statistik Austria közleménye szerint 2021-ben átlagosan 2,24 millió „migrációs hátterű” ember élt Ausztriában, ez a teljes népesség 25,4 százaléka; 2015-ben a számuk jóval kevesebb, 1,81 millió volt. A 2,24 millió főből 1,64 millió első generációs (azaz külföldön született), 605 ezren vannak azok, akik már Ausztriában születtek, de mindkét szülőjük az előbbi csoportba tartozik.

„Ausztria népessége kizárólag a bevándorlás következtében növekszik; e nélkül a népesség hosszú távon az 1950-es évek szintjére esne vissza – kommentálta az adatokat Tobias Thomas, a hivatal igazgatója. A szakember kiemelte: a személyes kapcsolat az integráció egyik hajtóereje. „Minél gyakoribb a közvetlen kapcsolat az Ausztriában születettek és a bevándorlók között, annál gyakoribbak az együttélésről szóló pozitív beszámolók.”

Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint az országban 2022 január 1-jén 1,587 millió külföldi állampolgár élt, a legtöbben németek (217 ezer), románok (138 ezer), szerbek (122 ezer), törökök (118 ezer), bosznia-hercegovinaiak (97 ezer), magyarok (94 ezer), szíriaiak (68 ezer) és lengyelek (66 ezer). 2022 elején mintegy 13 000 ukrán élt Ausztriában, de számuk a háború miatt folyamatosan nő, április 1-jén már megközelítette az 53 ezret.

2015 január 1. és 2022. január 1. között valamennyi említett „kontingens” létszáma nőtt, a legjelentősebben, hatszorosára a szíriaiaké, közel kétszeresére a románoké, de jelentősen emelkedett a nyugati szomszédunkban élő magyar állampolgárok száma is (2015. január 1. – 54 939 fő, 2022. január 1. – 94 411 fő).

Az integrációs felmérés keretében a statisztikusok arra is kíváncsiak voltak, hogy az Ausztriában születettek és a „migránsok” milyen gyakran érintkeznek egymással. Az eredmények szerint az Ausztriában született, a migránsokkal napi kapcsolatban élő személyek 46 százaléka „nagyon jónak” vagy „inkább jónak” minősítette az együttélést, míg a ritkán vagy egyáltalán nem érintkezők körében ez az arány 29 százalék volt. A személyes kapcsolat tehát az integráció egyik hajtóereje – szögezte le Tobias Thomas.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS