Egyre több magyar él Ausztriában

Egyre több magyar él Ausztriában
2022. 09. 16., 09:19

2022 elején több mint 94 ezer magyar állampolgár élt Ausztriában, 29 ezerrel többen, mint 2015 január 1-jén – derül ki az osztrák statisztikai hivatal közleményéből.

A Statistik Austria közleménye szerint 2021-ben átlagosan 2,24 millió „migrációs hátterű” ember élt Ausztriában, ez a teljes népesség 25,4 százaléka; 2015-ben a számuk jóval kevesebb, 1,81 millió volt. A 2,24 millió főből 1,64 millió első generációs (azaz külföldön született), 605 ezren vannak azok, akik már Ausztriában születtek, de mindkét szülőjük az előbbi csoportba tartozik.

„Ausztria népessége kizárólag a bevándorlás következtében növekszik; e nélkül a népesség hosszú távon az 1950-es évek szintjére esne vissza – kommentálta az adatokat Tobias Thomas, a hivatal igazgatója. A szakember kiemelte: a személyes kapcsolat az integráció egyik hajtóereje. „Minél gyakoribb a közvetlen kapcsolat az Ausztriában születettek és a bevándorlók között, annál gyakoribbak az együttélésről szóló pozitív beszámolók.”

Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint az országban 2022 január 1-jén 1,587 millió külföldi állampolgár élt, a legtöbben németek (217 ezer), románok (138 ezer), szerbek (122 ezer), törökök (118 ezer), bosznia-hercegovinaiak (97 ezer), magyarok (94 ezer), szíriaiak (68 ezer) és lengyelek (66 ezer). 2022 elején mintegy 13 000 ukrán élt Ausztriában, de számuk a háború miatt folyamatosan nő, április 1-jén már megközelítette az 53 ezret.

2015 január 1. és 2022. január 1. között valamennyi említett „kontingens” létszáma nőtt, a legjelentősebben, hatszorosára a szíriaiaké, közel kétszeresére a románoké, de jelentősen emelkedett a nyugati szomszédunkban élő magyar állampolgárok száma is (2015. január 1. – 54 939 fő, 2022. január 1. – 94 411 fő).

Az integrációs felmérés keretében a statisztikusok arra is kíváncsiak voltak, hogy az Ausztriában születettek és a „migránsok” milyen gyakran érintkeznek egymással. Az eredmények szerint az Ausztriában született, a migránsokkal napi kapcsolatban élő személyek 46 százaléka „nagyon jónak” vagy „inkább jónak” minősítette az együttélést, míg a ritkán vagy egyáltalán nem érintkezők körében ez az arány 29 százalék volt. A személyes kapcsolat tehát az integráció egyik hajtóereje – szögezte le Tobias Thomas.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.
2023-06-01 19:41:00
Megalakult a GINOP Plusz Monitoring Bizottság, ami a soron következő fontos lépés a 2021–2027 közötti uniós költségvetési időszak gazdaságfejlesztési operatív programjának végrehajtásában – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
2023-06-01 18:41:00
Az Atkins és a COVVI, egy leedsi székhelyű kézprotézis-fejlesztő olyan robotikai megoldást fejleszt, ami közel ugyanolyan kézügyességgel bír, mint az ember. A cél az, hogy erősen sugárzó környezetekben vegyék hasznát, távvezérlésű manipuláló eszközként.
2023-06-01 17:41:50
A családi cégek több mint fele súlyosabban éli meg a jelenlegi gazdasági helyzetet, mint a koronavírusjárványt. A teljes nagyvállalati szektorban még borúsabb a hangulat, itt a cégek majdnem kétharmada vélekedik így – derült ki a K&H családi vállalatok kutatásából.
2023-06-01 14:41:18
Az építőipari beruházásokra vonatkozó közbeszerzések közel 50 százalékát energetikai felújításokra írják ki, amelynek célja az épületek rezsijének csökkentése. A közel 9500 hazai közoktatási intézmény szinte mindegyikében szükség lenne ilyen irányú fejlesztésre – derül ki a BUILD IT Mérnökiroda összefoglalójából.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS