Egyre több magyar él Ausztriában

Egyre több magyar él Ausztriában
2022. 09. 16., 09:19

2022 elején több mint 94 ezer magyar állampolgár élt Ausztriában, 29 ezerrel többen, mint 2015 január 1-jén – derül ki az osztrák statisztikai hivatal közleményéből.

A Statistik Austria közleménye szerint 2021-ben átlagosan 2,24 millió „migrációs hátterű” ember élt Ausztriában, ez a teljes népesség 25,4 százaléka; 2015-ben a számuk jóval kevesebb, 1,81 millió volt. A 2,24 millió főből 1,64 millió első generációs (azaz külföldön született), 605 ezren vannak azok, akik már Ausztriában születtek, de mindkét szülőjük az előbbi csoportba tartozik.

„Ausztria népessége kizárólag a bevándorlás következtében növekszik; e nélkül a népesség hosszú távon az 1950-es évek szintjére esne vissza – kommentálta az adatokat Tobias Thomas, a hivatal igazgatója. A szakember kiemelte: a személyes kapcsolat az integráció egyik hajtóereje. „Minél gyakoribb a közvetlen kapcsolat az Ausztriában születettek és a bevándorlók között, annál gyakoribbak az együttélésről szóló pozitív beszámolók.”

Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint az országban 2022 január 1-jén 1,587 millió külföldi állampolgár élt, a legtöbben németek (217 ezer), románok (138 ezer), szerbek (122 ezer), törökök (118 ezer), bosznia-hercegovinaiak (97 ezer), magyarok (94 ezer), szíriaiak (68 ezer) és lengyelek (66 ezer). 2022 elején mintegy 13 000 ukrán élt Ausztriában, de számuk a háború miatt folyamatosan nő, április 1-jén már megközelítette az 53 ezret.

2015 január 1. és 2022. január 1. között valamennyi említett „kontingens” létszáma nőtt, a legjelentősebben, hatszorosára a szíriaiaké, közel kétszeresére a románoké, de jelentősen emelkedett a nyugati szomszédunkban élő magyar állampolgárok száma is (2015. január 1. – 54 939 fő, 2022. január 1. – 94 411 fő).

Az integrációs felmérés keretében a statisztikusok arra is kíváncsiak voltak, hogy az Ausztriában születettek és a „migránsok” milyen gyakran érintkeznek egymással. Az eredmények szerint az Ausztriában született, a migránsokkal napi kapcsolatban élő személyek 46 százaléka „nagyon jónak” vagy „inkább jónak” minősítette az együttélést, míg a ritkán vagy egyáltalán nem érintkezők körében ez az arány 29 százalék volt. A személyes kapcsolat tehát az integráció egyik hajtóereje – szögezte le Tobias Thomas.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 18., 12:10
Húsvétkor nem ritka, hogy a gyerekek élő kis nyuszit kapnak ajándékba. Nem kérdés, hogy a nyuszik nagyon kedves állatok, nem csoda hát, ha a szülőknek, gyerekeknek megtetszik. Nem árt azonban előre átgondolni, hogy mi lesz a kis szőrmókkal húsvét után. A házi kedvencek érdekeit törvény is védi. Előírja, hogy állattartóként mit kell betartani. Mire köteles a kis kedvenc gazdája? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.
2025-04-17 13:15:00
Gigantikus gyermekjátékkal találkozhat az, aki április 17-én a budapesti Fashion Street környékén jár, amelyen egy 99 százalékos árengedményt sugalló címke is látható. A mackót valójában nem lehet megvásárolni és hazavinni, viszont még az árának egy százalékát sem kell kifizetnie annak, aki szeretné, hogy – racionális méretű és értékű, – sporteszközök és élmények tegyék szebbé a gyermekotthon lakóinak életét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.