A közép- és kelet-európai vállalatok helyzetét ma már nagyobb mértékben határozza meg, hogy melyik ágazatban működnek, mint az, hogy melyik országban – derül ki a Coface friss elemzéséből. A régióba irányuló kínai export egy év alatt jelentősen, 17 százalékkal nőtt, ami tovább erősíti a versenyt és különösen a járműiparban, a vegyiparban és a fémiparban helyez nyomást a helyi vállalatokra. A Coface szerint a közép- és kelet-európai térség gazdasági növekedése a 2025-ös 2,1 százalékról 2026-ban 2 százalékra lassulhat, 2027-ben viszont 2,3 százalékra gyorsulhat. Magyarországon eközben a kiskereskedelem kedvezőbb helyzetben van, a vegyiparnak a gyenge kereslettel, az energiafüggőséggel és a gyengülő profitkilátásokkal kell megküzdenie.
A közép- és kelet-európai vállalatok kilátásait egyre kevésbé lehet pusztán az adott ország általános gazdasági helyzetéből levezetni. A Coface CEE Sectorial Heatmap 2026 tanulmánya szerint egyre nagyobbak az ágazatok közötti különbségek: miközben az ICT (információs és kommunikációs ágazat) és több, uniós források által támogatott terület kedvezőbb helyzetben van, a fémipar és a vegyipar számos országban magas energiaköltségekkel, szabályozási terhekkel és erős külföldi versennyel küzd. A régió egészére egyre nagyobb nyomást gyakorol a kínai import erősödése is. A Közép- és Kelet-Európába érkező kínai termékek behozatala éves összevetésben mintegy 17 százalékkal nőtt. A visszafogott kínai belső kereslet miatt a kínai gyártók egyre erőteljesebben jelennek meg az exportpiacokon, ezen belül Európában. A közgazdászok által egyre gyakrabban „China Shock 2.0”-ként emlegetett folyamat fokozza a versenyt, nyomás alatt tartja a helyi vállalatokat és szűkíti a profitkilátásokat. A legnagyobb kihívásokkal jelenleg a járműipar, a vegyipar és a fémipar vállalatai szembesülnek.
Az energiapiaci kockázatok mindenhol megjelenhetnek
További kockázatot jelentenek a Hormuzi-szoroson áthaladó vízi szállítás fennakadásai, amelyek hatása messze túlmutat az energiapiacokon. Az olaj, a földgáz, a műtrágyák, az alumínium és a petrolkémiai termékek drágulása az ellátási láncokon keresztül növeli a gyártók költségeit, és hozzájárulhat az infláció újbóli erősödéséhez a régióban.
Az egyes ágazatok helyzete ugyanakkor jelentősen eltér. Az ICT továbbra is a régió egyik legkedvezőbb kilátásokkal rendelkező szektora. Az ágazatot a digitális átállást ösztönző programok, a technológiai szolgáltatások iránti erős kereslet és a magasan képzett munkaerő támogatja, így továbbra is fontos szerepet játszik a térség gazdasági felzárkózásában és versenyképességének erősítésében. A kiskereskedelem már jóval vegyesebb képet mutat. Egyes országokban kedvező a működési környezet, másutt magasabbak a kockázatok. A különbségeket elsősorban a helyi gazdasági helyzet, a költségvetési intézkedések és a fogyasztói bizalom alakulása határozza meg, vagyis ezen a területen különösen erősen érvényesülnek az egyes országok eltérő gazdaságpolitikai adottságai.
Az uniós források több ágazatnak is támaszt adhatnak
A kedvezőtlen külső környezet mellett több tényező is erősítheti a közép- és kelet-európai gazdaságok ellenállóképességét. Az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéből (RRF), valamint a SAFE programból finanszírozott beruházások jelentős lendületet adhatnak az építőipari, egészségügyi, védelmi ipari, digitalizációs és infrastrukturális projekteknek. Ezek a beruházások részben ellensúlyozhatják a geopolitikai bizonytalanság gazdasági következményeit, és több ágazatban is támogathatják a vállalati aktivitást.
A Coface előrejelzése szerint a régió gazdasági növekedése a 2025-ös 2,1 százalékról 2026-ban 2 százalékra mérséklődik, 2027-ben azonban már 2,3 százalékos bővülés várható.
Országonként is jelentősek az eltérések
Lengyelország továbbra is az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő nagy gazdasága, amit az élénk fogyasztói kereslet és az uniós forrásból finanszírozott beruházások támogatnak. Románia ezzel szemben recessziós környezettel néz szembe, mivel a költségvetési konszolidáció visszafogja a háztartások fogyasztását. Szlovákiában a kiskereskedelemre a magasabb adóterhek és a gyengébb fogyasztás nehezedik, Bulgáriában viszont az építőipar továbbra is profitál a kedvező finanszírozási feltételekből és az urbanizációs folyamatokból.
Magyarország gazdasági növekedése idén várhatóan a tavalyi 0,5 százalékról 1,9 százalékra gyorsul, majd 2027-ben 2,4 százalékra még tovább erősödhet, amit a stabil lakossági fogyasztás és az uniós források várható felszabadítása támogat. A kedvezőbb helyzetben lévő ágazatok közé tartozik a kiskereskedelem, ahol az értékesítési volumen már megközelíti a járványt követő csúcsszintet. A Coface szerint ehhez az erősödő vásárlóerő, az alacsony infláció és a választási évhez kapcsolódó költségvetési intézkedések is hozzájárulnak.
A vegyipar helyzete ezzel szemben továbbra is nehéz. Az ágazat árbevétele jelentősen elmarad a 2021-es csúcstól, miközben az energiafüggőség – különösen az orosz földgáztól és kőolajtól való kitettség –, valamint a járműipar és az építőipar gyenge kereslete továbbra is szűkíti a vállalatok profitkilátásait.
Jövőkép
„Az ágazatok közötti különbségek ma már nagyobbak, mint az országok közötti eltérések. A jövőbeni siker egyre kevésbé múlik az általános gazdasági növekedésen – sokkal inkább azon, hogy az egyes iparágak milyen hatékonyan alkalmazkodnak a változó költségszerkezethez, a technológiai átalakuláshoz és a globális versenyhez” – kommentálta az elemzést Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető közgazdásza.
„A vállalatok számára ma nem az információhiány jelenti a legnagyobb kihívást, hanem annak felismerése, hogy mely tényezők a valóban meghatározók. Mivel a kockázatok egyre gyorsabban változnak az egyes ágazatokban és piacokon, a megbízható adatok és az előremutató elemzések elengedhetetlenek a megalapozott döntésekhez és az ellenállóképesség erősítéséhez” – tette hozzá Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”