Az emberek féltik a pénzüket a román államtól

2019. 05. 31., 11:00

Jobban bíznak a romániai adófizetők a magánnyugdíjalapokban, mint az állami nyugdíjpénztárban, így maradnak a jól bevált, átlátható és biztos második pillér mellett. A szakember szerint az emberek féltik a pénzüket az államtól.

A tavaly év végén kiadott, majd módosított sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a romániai adófizetők többé ne utaljanak járulékot a nyugdíjrendszer második pillérét jelentő kötelező magánnyugdíjalapba. Egyelőre azonban elenyésző azoknak a száma, akik úgy döntöttek, ezeket az összegeket ezentúl az állami nyugdíjpénztárhoz irányítják át – írja a Krónika.

Konkrét számok még nincsenek, mivel májusban jelent meg a rendelet alkalmazási módszertana a Hivatalos Közlönyben, ennek értelmében pedig csak július elsejétől lesznek kötelesek a magánnyugdíjalapok havonta vagy félévente közölni azok adatait, akik úgy határoztak, hogy a jövedelmük 3,75 százalékának megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást immár nem a második pillérbe kívánják utalni.

A trendek arra mutatnak, hogy a többség a maradás mellett voksol. A BCR 646 ezer befizető pénzét kezelő nyugdíjalapjához mostanáig 26 ilyen kérés érkezett, az Aegon 912 ezer befizetőjéből pedig mindössze 4-en jelezték, hogy távoznának.

Eközben a 428 ezer ügyféllel rendelkező BRD és a valamivel több mint 1,02 millió befizetőt regisztráló Metropolitan Life azt közölte, hogy nem kaptak jelentős számú igénylést ügyfeleik részéről. A második pillér legnagyobb kezelője, az 1,99 millió ügyféllel rendelkező NN sem kívánta nyilvánosságra hozni a konkrét számokat.

Nem jellemző, hogy az emberek visszalépnek, általában fenntartják a második nyugdíjpillért – erősítette Székely Sándor, az NN biztosító sepsiszentgyörgyi munkatársa. Hangsúlyozta, sem őt, sem a helyi kirendeltségnél dolgozó kollégáit nem kereste meg mostanáig senki, hogy szerződést bontana. „Az emberek látják, hogy gyűlnek a megtakarításaik, ezért nem ülnek fel a híreszteléseknek, rémhíreknek” – közölte Székely Sándor.

Hozzátette, az már gyakrabban előfordul, hogy az ügyfeleik aggódva érdeklődnek, mi lesz a pénzükkel, mert attól tartanak, hogy az „állam ráteszi a kezét”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS