Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint a régió cégeinek 39 százaléka tart attól, hogy a kormányzati mentőcsomagok várható kivezetésével több lesz idén a csőd. A tanulmányból kiderül, hogy a térségben nem változott a leírt adósságok aránya (5 százalék) az előző évhez képest. A régióban a vállalatközi vásárlások (B2B) fele hitelre történt, ugyanúgy, mint 2020-ban, ez Magyarországon 48 százalék volt. A késve kiegyenlített számlák aránya a térségben 45-ről 43 százalékra javult. A felmérés 1400 magyar, lengyel, cseh, szlovák és török vállalat megkérdezésével készült
Az elemzés szerint Kelet-Európa jobban teljesített tavaly, a pandémia második évében a nyugat-európai vállalatok szerint a számláik 53 százalékát a határidő után egyenlítette ki a vevő. A kontinens nyugati felén jóval több adósságot kellett leírniuk a vállalatoknak (10 százalék).
A magyar cégek arról számoltak be, hogy tavaly a régiós átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkent a késve fizetett, hazai számlák aránya, 46 százalékról 34 százalékra. Így a vállalatok a térségben és Magyarországon is szívesen hiteleznek a vevőiknek. – Ezt azzal magyarázták a felmérésben résztvevő cégek, hogy a B2B-hitelezéssel az eladásaikat akarják növelni, illetve új ügyfelek szerezni. Ugyanakkor tény, hogy megdrágultak a finanszírozási eszközök, így sok vállalat óvatosabban bánik a halasztott fizetéssel – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
Az elemzés szerint tavaly a régióban a vállalatok 56 százaléka hitelbiztosítással védte a likviditását. Ez a megoldás Szlovákiában volt a legnépszerűbb, ahol a vállalatok 72 százaléka kötött hitelbiztosítást, a második helyen pedig Törökország állt 68 százalékkal. A legtöbb cég (66 százalék) a belső erőforrásaira támaszkodva menedzselte a halasztott fizetéses ügyleteit hazánkban is, és ideális esetben előre tartalékot képezett a hitelezési veszteségekre. 44 százalék számolt be arról, hogy a korábbinál többet kellett foglalkoznia a kintlévőségei behajtásával. A vállalatok 45 százaléka azt mondta, hogy romlott a számlái forgási sebessége (DSO), vagyis lassabban jutott hozzá a pénzéhez, mint az előző évben.
A késedelmes eladásokat tekintve Törökország vezeti a listát 54 százalékkal, ahol a kkv-k (44 százalék), a gyártóipar (44 százalék) és a vegyipar (48 százalék) vállalatai hajlamosak a leginkább a késve fizetésre. Csehországban volt tavaly a legnagyobb a behajthatatlan követelések aránya (8 százalék), míg 2019-ben ez még csak 4 százalék volt.
A lejárt számlák 56 százalékát Szlovákiában lassabban sikerült behajtani, mint előzőleg, míg a romániai cégek 56 százaléka nem tapasztalt eltérést a lejárt követelések kifizetésében. A magyar cégek több mint egynegyede (26 százalék) hamarabb tudta behajtani a követeléseit, mint 2019-ben.
A felmérésben résztvevő kelet-európai cégek 73 százaléka növekedést vár az idei évre, és cégek fele (51 százalék) bízik abban, hogy ennek nyomán javulnak majd a fizetési szokások is. Ugyanakkor a következő félévre a cégek 44 százaléka a számlák forgási sebességének romlásától tart, itt a szlovák és a cseh vállalatok a leginkább pesszimisták. A lengyel válaszadók 21 százaléka és a magyar vállalatok 20 százaléka ebben javulást remél. – Az exportáló és a külföldi partnerekkel rendelkező vállalatok helyzete a leginkább kockázatos, mert az ő esetükben egy csőd a teljes ellátási láncban okozhat súlyos gondokat, akár más országokban is. Nem véletlen, hogy Kelet-Európa vállalatainak 40 százaléka az idén többször tervezi igénybe venni a hitelbiztosítást a követelései védelme érdekében, mint előzőleg – mondta Vanek Balázs.
A térség vállalatainak több mint fele (53 százalék) a koronavírus járványt elhúzódását tekinti az első számú kockázatnak. A szlovák, bolgár és cseh cégek a saját gazdaságaik állapotát is kockázatosnak tartják.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.