Több mint 1 milliárd euró értékű magyarországi fejlesztést mutatnak be Cannes-ban

Több mint 1 milliárd euró értékű magyarországi fejlesztést mutatnak be Cannes-ban
2023. 02. 22., 17:51

Az ipari ingatlanok piaca, a logisztika és az iroda-, valamint a hotelfejlesztések állnak a Magyarország-Budapest-stand fókuszában a világ egyik legjelentősebb ingatlanfejlesztési kiállításán a MIPIM-en. A március 14-17. között Cannes-ban megrendezésre kerülő több évtizedes múltú kiállításon a magyarországi fejlesztési irányok, és lehetőségek sikeres bemutatása évről-évre kiemelt fontosságú a működőtőke-beáramlás szempontjából. A kiállításon több mint 1 milliárd euró értékű magyarországi fejlesztést mutatnak be.

„Az ország nemzetközi porondon való részvétele kiemelt fontosságú, hiszen a szereplők azon dolgoznak, hogy az ingatlanbefektetési terület újra rekord magasságokba emelkedhessen” – mondta a legnagyobb magyar ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke, Takács Ernő a szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

Tavaly az ingatlanbefektetési volumen a koronavírus-járvány alatti szintre esett vissza, a CBRE előrejelzése szerint idén újra meghaladhatja az 1 milliárd eurót. A koronavírus-járvány után megindult látványos bővülési trendet megakasztotta az ukrajnai háború, az energiakrízis, a világszerte megugró infláció, a recessziós félelmek erősödése, továbbá a monetáris szigorítások. Ugyanakkor az egyes szegmensek teljesítménye nagyon eltérő volt, a logisztika és az irodapiac kifejezetten jól teljesített és a hotelpiacon is nagy változások várhatók, így nem véletlen, hogy éppen erre a három területre fókuszálunk a kiállításon.

„Van elég szabad tőke, de a befektetők még kivárnak. Az idei év végére várható kamatcsökkenés a világban újabb költekezést, a piac felpörgését hozhatja, a magyar piacon pedig továbbra is jelentős a növekedési potenciál” – jegyezte meg az IFK elnöke.

A lehetőségeket mutatja, hogy az építőipari költségek emelkedése és a szállítási láncok további problémái ellenére nagyon jól teljesített az irodapiac, 300.000 m²-t adtak át tavaly és ezzel a kereslet is lépés tartott, nem emelkedett a kihasználatlanság, 2022-ben 15 százalékkal nőtt a kereslet az egy évvel korábbihoz képest. Az ipari, logisztikai piac évek óta nem látott ütemben bővül, 400.000 m² körül volt a budapesti kínálatnövekedés 2022-ben, a kereslet pedig meghaladta az 500.000 m²-t. Hozzátette, hogy a CBRE várakozásai szerint az ipari, logisztikai fejlesztések piaca lesz a legerősebben szárnyaló szegmens 2023-ban is, ami a kereslet és a budapesti piacon tapasztalható 5százalék alatti üresedés alapján komoly vidéki fejlesztési lehetőségeket jelent.

„Az ország egész területén, de főleg a főváros környékén jelentős az igény az ipari ingatlanok iránt, különösen az autóipari beszállítók kereslete erős. A legjobban eladható szegmens külföldön jelenleg az ipari, logisztikai ingatlanok piaca” – fogalmazott az IFK elnöke, megemlítve, hogy az ipari parkok bővítésénél is elsődleges szempont az energiahatékonyság, a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálása.

„A jó minőségű ipari ingatlanok ma már 20-30 százalékban napenergiából fedezik energiaszükségletüket, ami óriási lépés a zöldebb világ felé” – tette hozzá.

Az ipari ingatlanok összterülete országosan 4,5 millió m²-re nőtt, Budapesten és környékén meghaladta a 3 millió m²-t; tervben van további közel 1 millió m² létesítése, és ebből közel 500.000 m² építés alatt van már a CBRE adatai szerint.

A hotel szegmensben Budapest és a fővároson kívüli desztinációk vonzerejének növelését célozzák a fejlesztések. Takács Ernő szerint vidéken a business hoteleké, Budapesten pedig a minőségi turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseké a jövő, jó példának nevezte például a Liget Budapest Projekt újabb elemeit.

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott: „büszkén térünk vissza a kiállításra, ugyanis tavaly a Magyar Zene Házával először kapta meg a zsűri fődíját magyar fejlesztés a legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai díj, a MIPIM Awards három évtizedes történetében.”

Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója arról számolt be, hogy töretlen a külföldi befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt, amit a magyarországi befektetésösztönzés történetében rekordnak számító 2022. évi 6,5 milliárd euró beruházási volumen is alátámaszt. 2023-ban még erősebb évre számítanak. 2022-ben 92 kiemelt működőtőke-beruházás kapcsán született pozitív döntés, amelyekhez mintegy 15 ezer új munkahely létrehozása és több tízezer megőrzése köthető.

Joó István arról is beszélt, hogy a külföldi működőtőke-beruházások (FDI) földrajzi eredetét tekintve is kiegyensúlyozottak, hiszen a tőkeberuházások 48 százaléka keletről, míg 42 százaléka nyugatról érkezett, a magyar vállalatok által indított beruházások pedig a volumen 10 százalékát tették ki.

Dél-Korea csaknem 2,8 milliárd eurót fordított tavaly magyarországi beruházásokra, és emellett a projektszámok, valamint a munkahelyteremtés kategóriájában is „remekelt”, mivel minden negyedik új állás és minden tizedik projekt dél-koreai vonatkozású volt.

A HIPA vezérigazgatója hangsúlyozta Németország befolyásos szerepét is. A német vállalatok nemcsak a beruházási volumen 30 százalékát adták, hanem a legtöbb, huszonöt projektet is ők hozták tető alá, valamint befektetéseikkel hatezer új munkavállaló felvételének feltétételeit teremtették meg. Ez utóbbi 2022-ben az összes újonnan létrejövő munkahely 40 százalékának felelt meg.

Svájc, Franciaország, Japán és Kína emelkedett még ki a Magyarországon legnagyobb intenzitással befektető nemzetek közül. A tőkeerős magyar cégek az új munkahelyek 11 százalékát teremtették meg, a projektszámból való részesedésük pedig 20 százalékot tett ki.

Köves Béla, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) Zrt. vezérigazgatója az ipari parkok iránti robusztus keresletről beszélt. A Magyarország-Budapest-standon főleg ipari ingatlanokkal mutatkozik be az ország, mert a szegmensben bőven van potenciál. Köves Béla hangsúlyozta, hogy a NIPÜF 2016-ban állami vállalatként vetette meg a lábát a piaci szereplők között az ipari ingatlanok fejlesztési piacán, ahol INPARK márkanév alatt lett ismert.

Az ipari ingatlanfejlesztő cégcsoport Magyarország 17 városában, közel 900 hektáron van jelen, ezzel a magyarországi piac legnagyobb fejlesztési telekportfólióját mondhatja magáénak. A cégcsoport komplex fejlesztéseivel ösztönzi a hazai és külföldi cégek betelepülését, új technológiák meghonosítását, a munkahelyteremtést és a gazdaság élénkítését.

A felvételen Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke (k), mellette Lonkai Gabriella, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) Zrt. üzletfejlesztésért és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója (b) és Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a Magyar Zene Házában tartott sajtótájékoztatón.

(Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 15., 09:25
A korlátolt felelősségű társaság tagjának a cégben egy vagy több üzletrésze lehet. Bizonyos esetekben a társaság az üzletrész bevonásáról dönthet. A legfontosabb tudnvalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-09-12 14:15:48
Első ránézésre ellentmondásos a kép. A partnerek egyre fegyelmezettebben fizetnek, mégis nehezebb hónapokra készülhetünk a finanszírozás terén. A VOSZ Barométer friss adatai pontosan ezt a kettősséget mutatják meg: a fizetési morál javult, de a kkv hitelköltségek jelentősen megemelkedtek. A kérdés már csak az, hogy mit kezdjünk ezzel?

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS