Az ipari ingatlanok piaca, a logisztika és az iroda-, valamint a hotelfejlesztések állnak a Magyarország-Budapest-stand fókuszában a világ egyik legjelentősebb ingatlanfejlesztési kiállításán a MIPIM-en. A március 14-17. között Cannes-ban megrendezésre kerülő több évtizedes múltú kiállításon a magyarországi fejlesztési irányok, és lehetőségek sikeres bemutatása évről-évre kiemelt fontosságú a működőtőke-beáramlás szempontjából. A kiállításon több mint 1 milliárd euró értékű magyarországi fejlesztést mutatnak be.
„Az ország nemzetközi porondon való részvétele kiemelt fontosságú, hiszen a szereplők azon dolgoznak, hogy az ingatlanbefektetési terület újra rekord magasságokba emelkedhessen” – mondta a legnagyobb magyar ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke, Takács Ernő a szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
Tavaly az ingatlanbefektetési volumen a koronavírus-járvány alatti szintre esett vissza, a CBRE előrejelzése szerint idén újra meghaladhatja az 1 milliárd eurót. A koronavírus-járvány után megindult látványos bővülési trendet megakasztotta az ukrajnai háború, az energiakrízis, a világszerte megugró infláció, a recessziós félelmek erősödése, továbbá a monetáris szigorítások. Ugyanakkor az egyes szegmensek teljesítménye nagyon eltérő volt, a logisztika és az irodapiac kifejezetten jól teljesített és a hotelpiacon is nagy változások várhatók, így nem véletlen, hogy éppen erre a három területre fókuszálunk a kiállításon.
„Van elég szabad tőke, de a befektetők még kivárnak. Az idei év végére várható kamatcsökkenés a világban újabb költekezést, a piac felpörgését hozhatja, a magyar piacon pedig továbbra is jelentős a növekedési potenciál” – jegyezte meg az IFK elnöke.
A lehetőségeket mutatja, hogy az építőipari költségek emelkedése és a szállítási láncok további problémái ellenére nagyon jól teljesített az irodapiac, 300.000 m²-t adtak át tavaly és ezzel a kereslet is lépés tartott, nem emelkedett a kihasználatlanság, 2022-ben 15 százalékkal nőtt a kereslet az egy évvel korábbihoz képest. Az ipari, logisztikai piac évek óta nem látott ütemben bővül, 400.000 m² körül volt a budapesti kínálatnövekedés 2022-ben, a kereslet pedig meghaladta az 500.000 m²-t. Hozzátette, hogy a CBRE várakozásai szerint az ipari, logisztikai fejlesztések piaca lesz a legerősebben szárnyaló szegmens 2023-ban is, ami a kereslet és a budapesti piacon tapasztalható 5százalék alatti üresedés alapján komoly vidéki fejlesztési lehetőségeket jelent.
„Az ország egész területén, de főleg a főváros környékén jelentős az igény az ipari ingatlanok iránt, különösen az autóipari beszállítók kereslete erős. A legjobban eladható szegmens külföldön jelenleg az ipari, logisztikai ingatlanok piaca” – fogalmazott az IFK elnöke, megemlítve, hogy az ipari parkok bővítésénél is elsődleges szempont az energiahatékonyság, a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálása.
„A jó minőségű ipari ingatlanok ma már 20-30 százalékban napenergiából fedezik energiaszükségletüket, ami óriási lépés a zöldebb világ felé” – tette hozzá.
Az ipari ingatlanok összterülete országosan 4,5 millió m²-re nőtt, Budapesten és környékén meghaladta a 3 millió m²-t; tervben van további közel 1 millió m² létesítése, és ebből közel 500.000 m² építés alatt van már a CBRE adatai szerint.
A hotel szegmensben Budapest és a fővároson kívüli desztinációk vonzerejének növelését célozzák a fejlesztések. Takács Ernő szerint vidéken a business hoteleké, Budapesten pedig a minőségi turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseké a jövő, jó példának nevezte például a Liget Budapest Projekt újabb elemeit.
Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott: „büszkén térünk vissza a kiállításra, ugyanis tavaly a Magyar Zene Házával először kapta meg a zsűri fődíját magyar fejlesztés a legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai díj, a MIPIM Awards három évtizedes történetében.”
Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója arról számolt be, hogy töretlen a külföldi befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt, amit a magyarországi befektetésösztönzés történetében rekordnak számító 2022. évi 6,5 milliárd euró beruházási volumen is alátámaszt. 2023-ban még erősebb évre számítanak. 2022-ben 92 kiemelt működőtőke-beruházás kapcsán született pozitív döntés, amelyekhez mintegy 15 ezer új munkahely létrehozása és több tízezer megőrzése köthető.
Joó István arról is beszélt, hogy a külföldi működőtőke-beruházások (FDI) földrajzi eredetét tekintve is kiegyensúlyozottak, hiszen a tőkeberuházások 48 százaléka keletről, míg 42 százaléka nyugatról érkezett, a magyar vállalatok által indított beruházások pedig a volumen 10 százalékát tették ki.
Dél-Korea csaknem 2,8 milliárd eurót fordított tavaly magyarországi beruházásokra, és emellett a projektszámok, valamint a munkahelyteremtés kategóriájában is „remekelt”, mivel minden negyedik új állás és minden tizedik projekt dél-koreai vonatkozású volt.
A HIPA vezérigazgatója hangsúlyozta Németország befolyásos szerepét is. A német vállalatok nemcsak a beruházási volumen 30 százalékát adták, hanem a legtöbb, huszonöt projektet is ők hozták tető alá, valamint befektetéseikkel hatezer új munkavállaló felvételének feltétételeit teremtették meg. Ez utóbbi 2022-ben az összes újonnan létrejövő munkahely 40 százalékának felelt meg.
Svájc, Franciaország, Japán és Kína emelkedett még ki a Magyarországon legnagyobb intenzitással befektető nemzetek közül. A tőkeerős magyar cégek az új munkahelyek 11 százalékát teremtették meg, a projektszámból való részesedésük pedig 20 százalékot tett ki.
Köves Béla, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) Zrt. vezérigazgatója az ipari parkok iránti robusztus keresletről beszélt. A Magyarország-Budapest-standon főleg ipari ingatlanokkal mutatkozik be az ország, mert a szegmensben bőven van potenciál. Köves Béla hangsúlyozta, hogy a NIPÜF 2016-ban állami vállalatként vetette meg a lábát a piaci szereplők között az ipari ingatlanok fejlesztési piacán, ahol INPARK márkanév alatt lett ismert.
Az ipari ingatlanfejlesztő cégcsoport Magyarország 17 városában, közel 900 hektáron van jelen, ezzel a magyarországi piac legnagyobb fejlesztési telekportfólióját mondhatja magáénak. A cégcsoport komplex fejlesztéseivel ösztönzi a hazai és külföldi cégek betelepülését, új technológiák meghonosítását, a munkahelyteremtést és a gazdaság élénkítését.
A felvételen Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke (k), mellette Lonkai Gabriella, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) Zrt. üzletfejlesztésért és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója (b) és Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a Magyar Zene Házában tartott sajtótájékoztatón.
(Fotó: MTI/Lakatos Péter)
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Megérkezett az idei évre tervezett utolsó nukleáris fűtőelem-szállítmány is a Paksi Atomerőműbe, így most 2028 novemberéig elegendő készlettel rendelkezünk az atomerőmű működtetéséhez – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.