Megnyílt a Rubens- és Van Dyck-kiállítás a Szépművészetiben

2019. 10. 29., 17:15

Megnyílt a „Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora” című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.

A tárlat a 17. századi flamand festészet kiemelkedő alkotásain keresztül mutatja be, hogy mit gondoltak az akkori emberek a művészetről, a világról, a múltjukról, hagyományaikról és történelmükről, mindennapjaikról és a Teremtőről – mondta a megnyitón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

A kiállítás mintegy 120 művet vonultat fel, köztük Rubens több mint 30 alkotását, valamint Van Dyck Stuart Mária Henriettát ábrázoló portréját, a Szépművészeti Múzeum friss szerzeményét. A kiállításhoz a világ negyven jelentős köz- és magángyűjteményből érkeztek művek Budapestre.

Az ünnepi megnyitón jelen volt II. János Ádám, Liechtenstein hercege, akinek bécsi magángyűjteménye 18 alkotást kölcsönzött a kiállításhoz.

Baán László, a múzeum főigazgatója kiemelte: a kor, amelynek festészetét bemutatja a kiállítás, Európa történetének és művészetének egyik legforrongóbb időszaka. A 16. század végétől a 18. század közepéig terjedő időszakban egyszerre van jelen a nagyszabású építés és a dühödt rombolás.

A kor vallás- és polgárháborúinak sok millió ember esett áldozatul, másfelől az időszak számtalan géniuszt és remekművet adott az emberiségnek, köztük az új kiállításon megismerhető alkotókat és alkotásokat is.

Tátrai Júlia kurátor hangsúlyozta: a kiállítás egyik nem titkolt célja rácáfolni az évszázados sztereotípiákra – hiszen a közvélekedés Rubenst szinte kizárólag testes női aktok festőjeként tartja számon –, és minél árnyaltabban bemutatni a festő életművét, amely alapjaiban határozta meg a korabeli Európa teljes művészetét.

A tárlat február 16-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban. (MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS