„Kódolj határok nélkül!” – Budapesti, debreceni és békéscsabai csapatok a dobogón

2022. 04. 26., 20:15

Harmadik alkalommal került megrendezésre a Belügyminisztérium és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. közös szervezésében a nyílt forráskódú megoldásokat népszerűsítő verseny, a „Kódolj határok nélkül!”. Az idei bajnokság több mint 50 csapat, azaz több mint 150 diák részvételével indult, majd két online fordulót követően, a 10 legeredményesebb csapat jutott tovább a 24 órás döntőbe, ahol ezúttal egy online társasjátékoknak teret adó platform fejlesztése volt a feladat. A döntőben számos érdekes és egyedi megoldás született, közülük került ki az a három legkreatívabb pályamű, amely végül a dobogót jelentette fejlesztőik számára. A nyertesek 2022. április 26-án, ünnepélyes díjátadó keretében vehették át a díjaikat a Belügyminisztérium Márványaulájában.

A nyílt szabványok évről évre egyre nagyobb szerepet töltenek be az infokommunikációs piacon, a közigazgatásban és a kormányzati informatikában egyaránt, sőt, ma már a fiatal programozók körében is egyre inkább terjed a nyílt forráskód használata. A NISZ-nél 2016. óta külön szervezeti egység felel a nyílt forráskódú alkalmazásokért és a cég által üzemeltetett közigazgatási infrastruktúrában is számos rendszer kiszolgálói oldala már teljesen nyílt technológiákra épül. A Belügyminisztérium és a NISZ kiemelt célja a nyílt forráskódú megoldások hazai népszerűsítése és a „Kódolj határok nélkül!” versenysorozatot is ez a törekvés hívta életre.

Idén már rögtön a nevezéskor kiderült, hogy izgalmas és igazán erőt próbáló megmérettetés várható a középiskolások között, hiszen a szervezők sok visszatérő csapatot köszönthettek a versenyben. Az első forduló több mint 50 csapat részvételével kezdődött, az ország több mint 20 településéről neveztek a diákok. Érdekesség, hogy a döntőbe jutott 10 csapat fele tavalyi, visszatérő versenyző, 7 vidéki és 3 budapesti iskola növendékei, akik a második forduló után mindannyian 80 százalék feletti eredménnyel jutottak tovább a fináléba. Végül most is mint minden évben, a szakmai zsűri által a leginnovatívabbnak és legjobban kivitelezettnek talált alkotás nyerte el a „Kódolj határok nélkül!” középiskolai versenysorozat fődíját.

A nyílt forráskódú programozás közösségépítő ereje az egész verseny során megmutatkozott, a csapatok tagjai egymást segítve, egymásra figyelve oldották meg az egyes feladatokat. A diákok már a verseny első két fordulójában bebizonyították, hogy nem csak szeretnek programozni, hanem értenek is hozzá. A versenyzők a 24 órás végső hajrában munkájukkal még magasabb színvonalat képviseltek és kiemelkedően jól teljesítették a számukra kiírt feladatot. A fejlesztés során különböző szinteken integrálták alkalmazásaikba a nyílt forráskódú megoldásokat és a már bevált technológiák mellett iparági újdonságokat is felvonultattak.

A nyertesek 2022.április 26-án, ünnepélyes díjátadó keretében vették át díjaikat a Belügyminisztérium Márványaulájában, ahová a 10 legjobb csapat kapott meghívást.

„A Belügyminisztérium elkötelezett a nyílt forráskódú technológiák alkalmazása iránt, ezért a cél az, hogy minél szélesebb körben használja nemcsak az államigazgatás, hanem az állampolgárok is. Ezek a technológiák már a mai e-közigazgatási alkalmazások, közszolgáltatások jelentős részében is bevezetésre kerültek – mondta el Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára a díjátadón. – A Belügyminisztérium hitvallása az, hogy a jövő építéséért cselekszünk, megvalósítjuk a jövőt!”

„A nyílt forráskód nem része az iskolai tananyagnak, így külön elismerésre méltó, hogy a diákok autodidakta módon, saját maguknak fejlesztenek és folyamatosan képzik magukat. Ezt a hozzáállást és szorgalmat sok felnőtt szakember megirigyelhetné” – fejezte ki elismerését Bancsics Ferenc, a NISZ vezérigazgatója a versenyzők szorgalma és teljesítménye iránt. – „Idei programozó versenyünk résztvevői méltán lehetnek büszkék magukra, hiszen óriási teljesítményt nyújtottak. Természetesen a felkészítő tanárok munkáját is köszönet illeti, akik külön foglalkoznak a csapatok fejlődésével és mentorálják őket a nyílt forráskód világában.”

„Jó volt látni, hogy vannak évről évre visszatérő csapatok, akik ott vannak az első 10-ben. Akik nem jutnak fel a dobogóra, azok sem adják fel, hanem ebből is erőt merítve, még többet tanulnak és addig jönnek vissza, amíg nem nyernek. Minél többször vesznek részt a versenyben, annál több tapasztalatot szereznek. Ezt mutatja a folyamatosan javuló forráskód minőség, dokumentáltság és a kérdések mélysége is. Egyre mélyebb szakmai tartalomban kérdeznek” – összegezte a versennyel kapcsolatos élményeit Szabó Dóra, a NISZ vállalati támogató és nyílt forráskódú rendszerek igazgatója, a zsűri szakmai elnöke.

A verseny szervezői – a Belügyminisztérium és a NISZ – ezúton is gratulálnak a nyerteseknek. Továbbra is várják a kihívásokat kereső, lelkes középiskolai csapatokat, akik szívesen megmérettetnék magukat egy nyílt forráskódú programozó versenyen.

A nyertesek

Középiskolai kategória fődíj:

  • „Python”, a budapesti Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium csapata (versenyzők: Szatmáry Zoltán, Szekeres Márton, Tersztenyák Zsombor, felkészítő tanár: Augusztunyi Dániel Gyula)

Középiskolai kategória, második helyezett:

  • „NullExpression” a Debreceni Szakképzési Centrum Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum csapata, (versenyzők: Pap Sándor Dániel, Szabados Gergő, Urbán Tamás, felkészítő tanár: Péter Miklós)

Középiskolai kategória, harmadik helyezett:

  • „NemesGSZ” a Békéscsabai SZC Nemes Tihamér Technikum és Kollégium csapata (versenyzők: Kincses István Viktor, Mucha István, Paróczai Olivér, felkészítő tanár: Tusjak Brigitta)

A Kódolj Határok nélkül! programozó versennyel kapcsolatban további részletek a verseny.nisz.hu oldalon találhatók.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-05-12 09:20:00
A védett ismeret – vagy elterjedtebb nevén know-how – fontos szerepet játszik a gazdasági életben. Sok esetben olyan fontos tudást és értéket jelent, amely nélkül egy vállalkozás nem tud hatékonyan és eredményesen működni. Mi minősül know-how-nak és milyen jogi védelmet élvez? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2026-05-12 00:45:00
A közlekedéspolitikában jelentős feladatok tornyosulnak Magyarország előtt – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés közlekedési és beruházási bizottságának ülésén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS