Az európai uniós foglalkoztatás csaknem 12 százalékát design-intenzív iparágak adják

Az európai uniós foglalkoztatás csaknem 12 százalékát design-intenzív iparágak adják
2022. 09. 29., 20:12

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) adatai szerint a kulturális- és kreatív iparágak összesen 1,2 millió vállalkozásban, csaknem 9 millió embert foglalkoztatnak az Európai Unióban. A design által megkövetelt komplex gondolkodásmód lehetővé teszi, hogy a tervezők hozzájáruljanak a stratégiai fejlesztési folyamatokhoz, valamint interdiszciplináris, közvetítői szerepet tölthessenek be. A Moholy Nagy Művészeti Egyetem (MOME) kutatása szerint a száz legnagyobb globális vállalat közel 50 százalékának pénzügyi és üzleti vezetője designerekkel együttműködve alakítja cége jövőjét. A Budapest Design Week október 7. és 16. között a design gazdasági vonatkozásait, valamint a designipari vállalkozások üzleti lehetőségeit több workshop és prezentáció keretén belül vizsgálja.

A designmenedzsment ma már az innovatív vállalkozások fontos eszköze, amely hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a gazdasági növekedéshez, valamint a környezeti rehabilitációhoz, miközben a társadalmi értékekre irányítja a figyelmet és tiszteletben tartja a megújuló erőforrások használata iránti növekvő igényeket. 

Az EUIPO aktuális adatai szerint az európai uniós foglalkoztatás csaknem 12 százalékát, valamint a teljes GDP több, mint 13 százalékát design-intenzív iparágak adják, a kulturális- és kreatív iparágak pedig összesen 1,2 millió vállalkozásban, csaknem 9 millió embert foglalkoztatnak szerte az EU-ban.

A MOME 2022-es, a Budapest Business Journal-lel és a Menedzserek Országos Szövetségével partnerségben készített, Use of Design in Business című tanulmánya szerint a magyarországi vállalatok több mint 75 százaléka fektet kutatás-fejlesztésbe és vizsgál új üzleti modelleket, a designban rejlő valódi innovatív lehetőségeket azonban kevesen ismerik fel.

A hazai design és designmenedzsment vállalati szintű alkalmazását ösztönzi, valamint a kreatívipari kis- és középvállalkozások üzleti érvényesülését is segíti az idei Budapest Design Week, melynek részeként számos, a design gazdasági szerepét hangsúlyozó esemény kerül megrendezésre. A rendezvénysorozat központi helyszíne a Néprajzi Múzeum új épülete, finanszírozója a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, szervezője pedig a Magyar Formatervezési Tanács.

„A Budapest Design Week a designt, mint olyan innovatív eszközrendszert és szemléletet igyekszik bemutatni, mely a funkcionális, felhasználói és társadalmi igényeket harmonikusan ötvözi, és a termékek és szolgáltatások létrejöttében egyaránt nélkülözhetetlen eszköz. A fesztivál elsődleges célja, hogy a gazdasági döntéshozók és a hazai vállalkozások figyelmét a designban rejlő lehetőségekre irányítsa, és bemutassa, hogy az üzleti folyamatokba és a vállalati kultúrába beépülő design milyen módokon képes olyan új minőséget és többletértéket teremteni, amely a versenyképességet növeli és lépéselőnyt biztosít a többi piaci szereplővel szemben hazai és nemzetközi téren is” emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának és a Magyar Formatervezési Tanácsnak az elnöke.

Milyen értéket teremt a gazdaságban a design? Milyen szerepet játszik a design a magyar vállalatok mindennapi életében és mennyire használják ki a tervezés nyújtotta lehetőségeket? Október 10-én a MOME és a Magyar Bútor és Faipari Szövetség (Fabunio) által szervezett, kifejezetten a már érett vállalkozások számára ajánlott Design on Board eseménysorozaton a design üzleti alkalmazásával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Berkovits Dalma (MOME) előadásában és az azt követő workshopon a résztvevők betekintést nyerhetnek abba, hogyan lehet a design üzleti alkalmazását hazánkban is közvetlenül elősegíteni. A workshopot a Fabunio által szervezett kerekasztal-beszélgetés zárja, ahol a designt a vállalkozásukba hatékonyan beépítő cégvezetők osztják meg tapasztalataikat a design gazdasági hatásairól.

Idén is megrendezésre kerül a Start Up Guide LIVE, a kreatívipari mikrovállalkozások igényeire szabott Start Up Guide sikeres/tartalmas/hiánypótló kiadványához kapcsolódóan, mely a válság- és a kírizismenedzsment témáját járja körül. Az előadássorozatnak és workshopnak október 12-én a Néprajzi Múzeum ad otthont.

(Fotó: Budapest Design Week/Mohai Balázs)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.
2025-12-15 19:05:00
December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS