A Retro Rádiót hallgatják a legtöbben Magyarországon

2020. 02. 03., 16:45

Egy átlagos napot alapul véve országosan a Retro rádió a leghallgatottabb 1,7 millió fővel, amelyet a Petőfi rádió 1,2 millió fővel, majd a Kossuth rádió 1,1 milliós hallgatottsággal követ a sorban – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kommunikációs igazgatósága hétfőn.

A közlemény szerint egymillió körüli napi elérése van a Rádió 1-nek, a Dankó rádiónak pedig 198 ezer hallgatója van. A Bartók rádiót 58 ezren hallgatják naponta, majd az InfoRádió következik 45 ezres, valamint a Jazzy 39 ezres napi hallgatótáborral. A Tilos Rádió 11 ezer, a Duna World 9 ezer emberhez ér el naponta országosan.

A fővárosban az átlagos napi hallgatottságban vezető adók a Retro Rádió (218 ezer fő) és a Rádió 1 (213 ezer fő), melyeket a Kossuth rádió követ 158 ezer fős hallgatótáborral. A Petőfi rádió 126 ezer, az InfoRádió 26 ezer embert ér el Budapesten. A Jazzy Rádiónak 22 ezer fős, a Dankó rádiónak 16 ezer fős, a Bartók rádiónak pedig 15 ezer fős a hallgatótábora. Tízezer főnél kevesebben kapcsolnak a Tilos Rádióra (8 ezer fő) és a Spirit FM-re (ezer fő).

A hallgatottsági adatokból kiderül az is, hogy tavaly, az utolsó negyedévben a rádiókat országosan naponta 5,5 millióan, míg hetente 7,2 millióan hallgatták a legalább 15 évesek körében. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS