A már jól ismert folyamatok és a legújabb innovációk együttesen alakítják át a bankok működését. Az elmúlt 17 év alacsony kamatlábai megdöntötték az iparág alapvető egyenletét, miszerint a betétek mozgatják a hitelezést. Ebben az időszakban a pénz nagyon keveset ért a bankok számára – gyakorlatilag ingyen volt –, így elsősorban olyan termékekre fókuszáltak, amelyek továbbra is díjbevételt termeltek. Ezzel egyidejűleg megjelentek a fintech innovátorok is, akik a pénzügyi megtérülés helyett a volumenre koncentráltak.
Most, hogy a pozitív kamatlábak visszatértek, a banki termékek konstellációja ismertebb és kiszámíthatóbb pályára lépett. A vezető bankok felismerték, hogy fel kell gyorsítaniuk a változtatásokat, nemcsak a versenyben való helytállás érdekében, hanem azért is, hogy új fejlődési lehetőségeket találjanak.
Az Accenture globális kutatása az alábbi 10 trendet tartja a legfontosabbnak 2023-ra:
1. Az emelkedő kamatlábak ösztönzik a termékinnovációt
Az emelkedő kamatlábak beindítják a bankok termékinnovációit és a pénzügyi intézetek a jövőben a hagyományos termékek helyett ügyfeleik egyedi igényeire fókuszálnak. Ezek az Amazon Prime-hoz hasonló ajánlatok formájában fognak megjelenni, amelyek személyre szabott, integrált termék- és szolgáltatáscsomagok lesznek.
2. A bankfiókok reneszánsza
Személyes interakció nélkül a legtöbb banknak nehézséget okoz az ügyfelekkel való szoros kapcsolat fenntartása, hiszen manapság az emberek banki ügyleteik nagy részét mobileszközön intézik: az interakciók csupán 3 százaléka történik személyesen. Új termékek elindításánál azonban a személyes találkozó továbbra is a legkedveltebb megoldás: a fogyasztók 27 százalékának ez áll az első helyen, megelőzve a mobilalkalmazásokat (22 százalék) és a weboldalakat (21 százalék).
2023-ban a bankfiókok újra előtérbe kerülnek, amelynek célja, hogy még jobban megismerjék az ügyfeleiket, bizalmat alakítsanak ki, tanácsot adjanak, valamint érdeklődést és empátiát mutassanak feléjük.
3. A metaverzum érthetővé tétele
A mobilhoz hasonlóan a metaverzum is a lehetőségek új világát nyitja meg. Az Accenture szerint a legtöbb bank négylépcsős stratégiával közelíti meg a metaverzumban rejlő lehetőségeket: elérhetővé teszi a platformot, bevonja ügyfeleiket, átformálja a bankolás folyamatát, illetve feltérképezi az új lehetőségeket.
4. Megfelelő kultúra, megfelelő tehetség
A tehetségek megtartásának igénye egyre nagyobb követelményeket támaszt a bankok vezetésével szemben. Miközben számos bank csökkenti a dolgozók létszámát, az alkalmazottak átlagos költsége azonban növekszik. A dolgozók egyre igényesebbek, kevésbé elfogadók és könnyebben váltanak. Ez a megváltozott környezet új gondolkodásmódot és más megközelítést igényel. Idén várhatóan egyre több bank változtatja majd meg a tehetségek kezelésének stratégiáját: felismerve a munkaerőpiac realitásait, tudatosabb megközelítéssel hangolja össze a tehetségek kezelését az üzleti stratégiájának követelményeivel.
5. Kockázat mindenütt
A kockázatok újbóli megjelenésével azok a bankok, amelyek az ügyfelek problémáinak megoldására — és nem pedig az elmaradások, díjak beszedésre – összpontosítanak, jobban fognak teljesíteni a versenytársakkal szemben: nem csak a veszteségeket minimalizálják, hanem megerősítik hosszú távú kapcsolataikat az átmenetileg problémával küzdő, de értékes ügyfeleikkel.
6. Az adat termékké válik
Az adatok „termékként” való kezelése olyan szemléletváltás, amely képes átalakítani a banki működés alapjait. A bankok nem az adatokban szenvednek hiányt, hanem a feldolgozáshoz szükséges eszközökben, és az információk kinyeréséhez szükséges megoldásokban. Egy jó adattermék-menedzser és a megfelelő gondolkodásmód lehet a kulcs az adatokban rejlő értékek felszabadításához.
7. Leáldozóban a fintechek aranykora
A fintechek és a kizárólag digitális bankok aranykora leáldozóban van. Az egekbe szökő értékelések és a tőkebefektetések korlátlannak tűnő áradata után, most fordult a kocka elsősorban a hagyományos bankok javára. A bankoknak fel kell zárkózniuk a fintech vállalkozásokhoz az ügyfélkiszolgálás, az élmények és az értékek nyújtása terén. Ehhez azonban új technológiákat kell fejleszteniük vagy elfogadható áron megvásárolniuk, hogy ezeket felhasználva új piacokra lépjenek, illetve bővítsék kínálatukat.
8. A fenntarthatóság valósággá válik: a közös alapok keresése
Az éghajlatváltozásról szóló hangok felerősödésével a bankok egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, hogy konstruktív szerepet játsszanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. Nemcsak a szén-dioxid-semleges működést várják el tőlük, hanem azt is, hogy ebben támogassák ügyfeleiket. Azonban a kormányoknak és a szabályozó hatóságoknak ebben jelentős szerepük van, ez a konszenzus 2023-ban kiemelt fontosságú lesz.
9. Életközpontúság: az útitervektől a célig
A szolgáltatók már évek óta az ügyfélélményre összpontosítanak. A digitalizációnak az óriási előnye mellett, azonban hátránya is van. A bankok tökéletesítették ugyan a mobil és a távoli banki szolgáltatásokat, de a folyamat során az ügyfélút érzelmileg üressé vált. 2023-ban a bankok jobban figyelnek majd az ügyfelek életét alakító tényezőkre, így az egyéni élethelyzetükhöz igyekeznek majd a legmegfelelőbb megoldást kínálni.
10. Az alapvető rendszerek modernizálása: szemléletváltás szükséges
A bankok már régóta érzik a nyomást az alapvető feldolgozó rendszereik korszerűsítésére. Ez kritikus fontosságú a felhő, az adatok és a mesterséges intelligencia kihasználásához a vállalaton belüli, összekapcsolt rendszeren, amely lehetővé teszi az új képességek gyors fejlesztését. Az évek során a legtöbb bank elhalasztotta ezt a lépést, 2023-ban viszont újra kell gondolniuk a gyakran 30-40 éves alaprendszerek modernizálását. A közel 100 vezető bank körében nemrégiben végzett felmérés szerint az intézetek 63 százalékánál már folyamatban van az alaprendszerek felhőbe történő átállása, vagy készülnek a lépés megtételére.
Kávéval töltik meg az Akváriumot október 8-án.
Befejezték annak a tíz kútnak a kialakítását a Zaporizzsjai Atomerőmű közelében, amelyekkel az erőmű hűtővízellátása hosszú távon megoldható – tájékoztatott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.