A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben jogszabályban kötelezte a lakossági bankokat ATM-hálózatuk sűrítésére. A Helix Consulting nyilvánossá tett adatvizualizációja alapján a magyarországi járások lakosságarányos ATM-lefedettségében mintegy tízszeres különbségek is lehetnek.
Egy ATM üzemeltetése akár veszteséges is lehet, ha a forgalma és a használatáért beszedett díjak nem fedezik az üzemeltetés ‒ helybérlet, pénzszállítás, áram, internet, karbantartás ‒ költségeit. „Ennek megfelelően a bankok saját érdekükben az utóbbi években racionalizálták ATM-hálózatukat, és természetesen azokat az egységeket számolták fel, amelyek üzemeltetése a leginkább gazdaságtalan” ‒ ismertette a helyzetet Hegedüs Tamás, a Helix Consulting Kft. lokációanalízissel és -optimalizációval foglalkozó Insight üzletágának vezetője.
A folyamat miatt egyes területeken az ott élőknek egyre többet kell utazniuk, amikor készpénzre van szükségük. Ráadásul a bankautomaták penetrációja gyakran éppen ott csökkent, ahol a kártyaelfogadóhelyek száma is alacsony.
A fenti helyzetben a saját szempontjából minden szereplőnek igaza van. A bank egy profitorientált vállalkozás, ügyfelei ugyanakkor joggal várják el a kényelmesebb ATM-hozzáférést, az MNB pedig a lakossági érdekeket képviselve igyekszik ezt a saját eszközeivel kikényszeríteni. A helyzet valóban érett a változtatásra, ugyanis a hazai járások között akár tízszeres különbség is lehet a 10 ezer főre jutó bankjegykiadó automaták számában. Ezeket legsűrűbben a siófoki és a keszthelyi járásban telepítették. Előbbin 9,9, míg utóbbin 8,8 ATM jut 10 ezer lakosra.
„A megfejtés egyszerű, ugyanis mindkét térség turistaforgalma jelentős, miközben állandó lakosságszámuk területükhöz képest nem olyan magas. Mivel az ATM-ek üzemeltetőinek kifejezetten előnyös, ha más bankhoz, még inkább külföldi bankhoz tartozó kártyával használják az egységet, ezért itt sűrűn telepítik ezeket mutatott rá a szakember.
A másik véglet a putnoki járás, ahol tízezer lakosra mindössze 1,1 ATM jut (az egész járásban csak 2 ilyen eszköz működik), de a rétsági járásban is csak 1,2 ez a szám, a csengeri járásban pedig 1,4. Ha sokan azt feltételezték, hogy a mutató Budapesten a legmagasabb, nem sokat tévedtek, de a magas lakosságszám miatt a főváros 7,4-es értéke nincs az élbolyban még akkor sem, ha itt üzemel a hazai bankjegyautomaták negyede, szám szerint 1225 darab.
„A regionális ellátottság különbségei még akkor is nagyjából ötszörösek, ha levonjuk a főváros és a két legellátottabb járás adatait” ‒ állapította meg Hegedüs Tamás.
Mindenképpen kompromisszumos megoldást kell tehát találni, ami az ATM-üzemeltetést a kisebb településeken, járásokban is gazdaságosabbá teheti. Ennek híján az egyébként időszerű jogszabály nem biztos, hogy eléri a célját, mert a pénzintézetek mindent megtesznek majd a veszteséges telepítések elkerülésére.
A Helix Consulting szakértője hozzátette: tapasztalataik szerint az egyik előnyös megoldás lehet, ha a bankok nem fűnyíróelven döntenek az egyes ATM-ekről, hanem a rendelkezésre álló lokációanalitikai eszközökkel felkutatják a gyengén ellátott térségekben azokat az optimális helyeket, ahol az eszközt a legtöbben használják majd, így téve nyereségessé a működést, vagy minimalizálva a veszteséget, ha az mégis elkerülhetetlen.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.