Rekordot döntött a második negyedévben a kártyás fizetési forgalom és az azonnali átutalás

2022. 09. 15., 13:27

2022 második negyedévében sem tört meg az elektronikus pénzforgalom dinamikus fejlődése, és továbbra is megfigyelhető a fogyasztók innovatív szolgáltatások felé tanúsított fokozottabb nyitottsága – tájékoztatott a jegybank.

  • Szembetűnő a mobiltárcás alkalmazásokba regisztrált kártyák számának emelkedése és ezen alkalmazásokkal lebonyolított vásárlások két és félszeres növekedése.
  • A forgalom tekintetében újfent rekordszintű bővülés történt mind a fizetési kártyák, mind az átutalások oldalán, utóbbiak között is elsősorban az azonnali fizetés teljesített kiemelkedően.
  • Az utazási korlátozások szinte teljes feloldásával párhuzamosan erőteljes növekedés jellemezte a határon átnyúló forgalmat is.
  • Fokozottabban terjednek ugyanakkor a pszichológiai manipulációra és megtévesztésre alapozott visszaélési kísérletek, így egyre fontosabb a fogyasztók ébersége, mindazonáltal a hazai elektronikus pénzforgalom továbbra is kimondottan biztonságosnak tekinthető.

2022 második negyedévében a fizetési rendszerek forgalma tekintetében enyhe bővülés érzékelhető. A pénzforgalmi likviditás 2022 második negyedévben enyhén növekedett, annak szintje változatlanul bőséges. 2022 második negyedévében sem történt számottevő változás a hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma és megoszlása tekintetében a megelőző időszakokhoz képest. Míg a forint számlák száma a negyedév végén 9,5 millió, addig a deviza számláké 1,1 millió körül alakult. Az elsődlegesen fizetési célú fogyasztói számlák száma ugyanakkor a 2020 első negyedéve óta tartó folyamatos növekedésnek köszönhetően megközelítette a 7 milliót. A mintegy 2 éve tartó lassú, de kitartó bővülés hatására az érintett számlák száma ezen időszak alatt 5 százalékkal, 330 ezer darabot meghaladó mértékben bővült. A hazai kibocsátású fizetési kártyák esetében sem történtek drasztikus változások, ugyanakkor egyre szembetűnőbb a fogyasztók kártyahasználati szokásainak átalakulása. Egyrészt 6,8 millióval rekordot döntött azon kártyák száma, amelyekkel történt vásárlási tranzakció az időszak során. Ez a szám 2 százalékkal, közel 140 ezerrel haladja meg az eddigi csúcsot. Másrészt pedig tovább folytatódott a mobiltárcába regisztrált kártyák számának bővülése. A megelőző időszakhoz képest mintegy 9 százalékkal több ilyen kártya volt azonosítható, aminek köszönhetően a számuk már meghaladta az 1,5 milliót.

A hazai pénzforgalmi szolgáltatók kártyaelfogadó-hálózatában történő korábbi dinamikus bővülés, ami elsősorban a koronavírus-járvány enyhülésével párhuzamosan jelentkező újranyitásnak, illetve a Kereskedelmi törvény 2021. január 1-jétől hatályos, elektronikus fizetés kötelező elfogadására vonatkozó módosításának köszönhető, időszakos nyugvópontra érkezett. A fizikai kereskedői elfogadóhelyek száma az időszak végén kevéssel 150 ezer, az elfogadóhelyeken üzemelő POS termináloké pedig 230 ezer felett alakult. A kártya fizikai jelenlétét nem igénylő internetes elfogadóhelyek számában ugyanakkor továbbra is erős bővülés mutatkozik. Az 5 százalékos növekedés következtében a számuk közel 2 ezerrel haladta meg a megelőző időszak végi adatot, és rohamosan közelít a 40 ezres határhoz. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy az előbbi érték adott esetben felfelé torzított lehet, mivel egyre több olyan online kereskedő van, aki több szereplőtől is igénybe vesz ugyanarra a tevékenységre 2/4 kártyaelfogadói szolgáltatást. Ez pedig így redundánsan jelenhet meg a Magyar Nemzeti Bank felé teljesített adatszolgáltatásokban.

2022 második negyedévében is jelentős növekedés történt a legtöbb fizetési mód forgalmában. Ennek keretén belül a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított vásárlási forgalom rekordszintű bővülést mutatott. Belföldön a megelőző év azonos időszakához képest 29 százalékkal több, összesen 364 millió vásárlási tranzakciót bonyolítottak le az ügyfelek. A koronavírus-járványhoz kötődő utazási korlátozások szinte teljes feloldásával párhuzamosan a külföldi vásárlások tekintetében is hasonló változások történtek, a tranzakciók száma 24 százalékkal bővült és megközelítette a 33 milliót. A hazai készpénzfelvételek száma ugyanakkor csak 3 százalék alatti mértékben bővült 2022 második negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest, ami azt mutatja, hogy tranzakciós célból a fogyasztók már sokkal inkább az elektronikus fizetési módokat részesítik előnyben.

A kártyás tranzakciók értéke tekintetében is hasonló a helyzet, azzal a kitétellel, hogy a külföldi vásárlások tekintetében még a darabszámnál is nagyobb mértékű, 62 százalékot meghaladó bővülés történt. A hazai kártyás belföldi vásárlások értéke (3 ezer milliárd Ft) pedig már közel harmadával haladja meg a belföldi készpénzfelvételekét (2,3 ezer milliárd Ft).

Mindezek mellett egyre dinamikusabb a fejlődés az innovatív kártyalapú szolgáltatások igénybevétele kapcsán. A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal bel- és külföldön lebonyolított mobiltárcás vásárlási tranzakciók száma és értéke rendre 150, illetve 161 százalékkal növekedett 2021 második negyedévéhez képest, megközelítve a 63 millió darabot, valamint meghaladva a 391 milliárd forintos értéket.

A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatók elfogadó-hálózatában a külföldiek kártyahasználata is rendkívüli bővülést mutat. A megelőző év azonos időszakához képest több, mint négyszeresére nőtt a külföldi kártyás hazai vásárlási tranzakciók száma és értéke, összesen mintegy 32 millió ilyen tranzakció történt közel 454 milliárd forintos értékben. Ehhez nagymértékben hozzájárulhattak az orosz-ukrán konfliktus következtében Magyarországra érkező ukrán állampolgárok költései is. Mindazonáltal a koronavírus-járvány lecsengésével párhuzamosan a turisztikai célú határon átnyúló forgalom is számottevően megélénkülhetett.

A hazai pénzforgalmi szolgáltatóknál indított egyedi forintátutalások esetében is folytatódott a korábbi erőteljesebb forgalombővülés. Darabszámban és értékben is mintegy 13 százalékos növekedés történt 2022 második negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest. Ennek eredményeként az átutalások száma 85 millió, értéke pedig 203 ezer milliárd forint körül alakult. Az átutalások között is újfent kiemelkedően teljesített az azonnali fizetés, itt darabszámban 17, értékben pedig közel 32 százalékos a bővülés 2021 második negyedévéhez képest. A közel 46 millió azonnali fizetési tranzakció 11 ezer milliárd forintot meghaladó értékben abszolút rekord is egy negyedév alatt.

2022 második negyedévében a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma 38 ezer, az okozott kár értéke pedig 1 milliárd forint alatt alakult. Ugyan ez számottevőbb növekedést mutat a megelőző év azonos időszakához képest, forgalomarányosan azonban még mindig elenyésző. Az elektronikus pénzforgalomban lecsapódó egyéb, nem kártyás visszaélések tekintetében is hasonló tendencia látható, ugyanakkor az ezer sikeres visszaélés mintegy 1,7 milliárd forint értékben arányaiban még mindig kicsi a 109 millió darabos, illetve 304 ezer milliárd forint értékű teljes átutalási forgalomhoz képest.

2022 második negyedévében a hazai pénzforgalmi szolgáltatók pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásából megközelítőleg 178 milliárd forint bevételt realizáltak, ami 20 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez jellemzően a tranzakciós forgalom bővüléséhez köthető. A pénzforgalmi bevételeken belül továbbra is az átutalásokhoz (27 százalék), valamint a számlacsomaghoz és számlavezetéshez (19 százalék) kapcsolódó tételek a legjelentősebbek. Emellett a pénzforgalmi szolgáltatók kártyaelfogadáshoz kapcsolódó bevételei is jelentősen, 48 százalékkal növekedtek 2021 második negyedévéhez képest, és meghaladták a 21 milliárd forintot. Itt is elsősorban a tranzakciós forgalom kiemelkedő bővülése játszotta a kulcsszerepet.

A VIBER forgalom értéke az előző negyedévi magas bázishoz képest 4 százalékkal csökkent, azonban az előző év azonos időszakához képest érdemben nem változott; tételszám tekintetében 10 százalékos bővülés látható az előző év második negyedévéhez képest, míg előző negyedévhez képest nem történt érdemi változás. A forgalom értékének és a forgalom tételszámának fenti változásai következtében a VIBER-ben teljesült átlagos tranzakcióérték az előző negyedévhez képest 42 millió forinttal, egy év alatt pedig 111 millió forinttal csökkent. A forgalom a bankközi tételek, a napközbeni elszámolás, valamint az értékpapír ügyletek pénzoldali kiegyenlítésének emelkedése ellenére az egyéb jegybanki tételek változása okán csökkent. A vizsgált időszakban összességében 499 ezer darab tétel teljesült a VIBER-ben, mintegy 558 ezer milliárd forint értékben. Az előző negyedévhez mérten a VIBER-tagok átlagos likviditása 3 százalékkal, míg az előző év azonos időszakához képest 5 százalékkal növekedett. A VIBER-tag hitelintézetek forgalmuk lebonyolításához az előző negyedévhez hasonlóan továbbra sem kényszerültek hitelkeretük jelentős használatára. A maximális hitelkeret-kihasználtság (MHKK) értéke rendszerszinten alacsony, 4-8 százalék közötti szinten mozgott 2022 második negyedévében, azaz a rendszertagoknak átlagosan az összes rendelkezésre álló hitelkeretük csak ekkora részét kellett igénybe venniük.

Az előző év azonos időszakához mérten a Bankközi Klíring Rendszer forgalmának értéke 34 százalékkal, tételszáma pedig 3 százalékkal nőtt. 2022 második negyedévében összességében 95 millió darab tranzakció került elszámolásra 50 ezer milliárd forint értékben, melyből az azonnali elszámolásban összesen 37 millió darab tranzakció teljesült, mintegy 6,8 ezer milliárd forint értékben. A rendszertagok megfelelő likviditást biztosítottak az azonnali átutalási tranzakciók zavartalan teljesítéséhez. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.
2024-04-19 14:10:00
Április 18-án este tartották Siemens Media Award 2024 hazai díjátadóját, amelyen a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók, illetve tartalomkészítők munkáját ismerték el.
2024-04-19 13:10:00
A cégbírósági eljárások száma is csökkent, de a cégalapítási kedv 30 százalékkal elmaradt márciusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Opten összesítéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.