A pénzügyi tudatosság erősödése egyrészt belső igény, másrészt pedig kényszer – mondja Nyisztor Péter. Az MBH Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatóját ezúttal a hazai kis- és középvállalkozások pénzügyi tudatosságáról, a finanszírozási döntéseket befolyásoló tényezőkről kérdeztük.
– Hogyan változott hosszú távon a hazai vállalkozások pénzügyi tudatossága?
– Több mint 25 éve foglalkozom vállalatfinanszírozással, úgyhogy nyugodtan kijelenthetem: jelentős pozitív változások mentek végbe. Maga a világ is nagyot változott, gyorsabban, rugalmasabban kell reagálni, mint mondjuk 15 évvel ezelőtt. A változó körülmények egyszerűen kikényszerítették a tudatosabb döntéseket – és ez nem csupán a vállalati ügyfelekre, hanem magukra a bankokra is igaz. A megalapozott döntések érdekében mind a cégek, mind a hitelintézetek részéről szükség van a szoros, intenzív, személyes ügyfélkapcsolatra – ez pedig az MBH Bank üzleti filozófiájának egyik alappillére.
– Minden cég számára értéket jelent ez a fajta együttgondolkodás és együttműködés?
– Ahogy a komplexitás vagy a vállalatméret csökken, úgy egyre többen vannak, akik az ágazati sajátosságok, a tulajdonosok vagy a menedzsment hozzáállása miatt ezt a fajta partnerséget kevésbé igénylik. Ezeknek a cégeknek a száma azonban az elmúlt években folyamatosan csökkent, a bizonytalanság ugyanis nemcsak óvatosságra sarkallja az ügyfeleket, hanem erősíti a tudatosságot is, amelybe beletartozik a szakértők véleményének meghallgatása is. A pénzügyi tudatosság erősödése egyrészt belső igény, másrészt pedig kényszer.
– Melyek azok a szempontok, amelyeket a finanszírozási döntés előtt a vállalkozásoknak mérlegelniük szükséges?
– Nincs egységes, mindenki által követett szempontrendszer, a vállalkozásoktól és a hitel céljától függően változik, hogy melyek egy finanszírozási struktúra „neuralgikus pontjai”. Van, akinek a hosszú futamidő a legfontosabb, mások a legalacsonyabb költségű megoldást keresik, vagy éppen a saját erő arányát igyekeznek minimálisra csökkenteni, megint mások biztosítéki oldalon szeretnének optimalizálni. Változhatnak az igények egy projektjellegű finanszírozás esetében, és sokszor a felsorolt szempontok egy speciális „súlyozás” szerint jelennek meg.
– Mi a helyzet a támogatott hitelek, például a Széchenyi Kártya Program termékeivel?
– Ez azért jó példa, mert a rövid lejáratú, likviditási, illetve folyószámlahitelek esetében minden bank ajánlata lényegében ugyanaz, ezért ahhoz, hogy az ügyfél minket válasszon, valamilyen többletértéket kell nyújtani. Ilyen plusz nálunk a gyorsaság, bizonyos ügyfélkörben a teljeskörű, hiánytalan dokumentáció beadásától számítva akár néhány napon belül is folyósítani tudunk.
– A beruházási hitelek logikája ettől valamelyest eltér…
– Egy beruházási hitel esetében mi mindig abból a kérdésből indulunk ki, hogy „mire van az ügyfélnek szüksége”. Ez természetesen nem – vagy nem csak – azt jelenti, hogy az ügyfél mit kér tőlünk: már a tervezés korai szakaszában is segítünk megtalálni azt a struktúrát, amely a legjobban illeszkedik az ügyfél beruházási logikájához. Olyan „mixet” alakítunk ki, amelyben többféle hitelből álló finanszírozási struktúrát hozunk létre, a lejárat, törlesztés és a biztosítékok szempontrendszerén belül kiválasztva bankunk kínálatából az ügyfél számára leginkább megfelelő konstrukciót. Ez a fajta együttgondolkodás, a közös tervezés segíti a vállalkozókat abban, hogy olyan végső döntést hozzanak, amely gyakran az első elképzelésekhez képest is jobb megtérülési mutatókat eredményez.
– Mely termékek iránt mutatkozik jelenleg a legnagyobb kereslet?
– A Széchenyi Kártya Program termékei természetesen ebbe a körbe tartoznak. Ezek sokkal kedvezőbbek, mint a piaci kamatozású hitelek: egy forgóeszközhitel esetében a kamatkülönbség akár meghaladhatja az 5 százalékpontot, ami jelentős különbség. Az sem véletlen, hogy az EXIM Bank forgóeszköz-finanszírozási eszköze gyakorlatilag egy nap alatt „elkelt”, akkora igény volt rá a piacon. Ezeknek az államilag támogatott konstrukcióknak a legfontosabb korlátja az Európai Unió által meghatározott de minimis korlát, amely rögzíti, hogy mekkora lehet az a hitelösszeg, amelyre a maximális támogatás igénybe vehető.
– Ennek az éremnek a másik oldala, hogy mekkora az a hitelösszeg, amelynél az adósságszolgálat még biztonságosan teljesíthető…
– A tudatosság ezen a téren is megnyilvánul: az egyre általánosabbá váló bizonytalanság miatt folyamatosan csökken azoknak a középvállalkozásoknak a száma, amelyek „túlvállalják” magukat. Amikor mi képviseltük az óvatosabb, „konzervatív” álláspontot, akkor – nagyon kis számú kivételtől eltekintve – az idő minket igazolt, és utólag az ügyfél is elismerte, hogy a bank javaslata „helytálló” volt. Ilyenkor az üzleti kapcsolat annak ellenére válik szorosabbá, hogy – esetleg – lehetett egy köztes időszak, amikor az ügyfél úgy érezte, hogy a bank túlzott szigorúsággal szorítja keretek közé a szárnyaló terveket.
– A konkrét pénzügyi tanácsadáson túl hogyan támogatja az MBH Bank a vállalati ügyfeleket?
– Az MBH Banknál rendszeresek az ügyfélrendezvények, ezek a tematikától függően lehetnek negyedéves, féléves vagy éves rendszerességű összejövetelek. Vannak kisebb, 15–20 fős rendezvényeink is, de sok olyan esetet is tudnék említeni, amikor a partnereinket a közvetlen kapcsolatfelvételben is segítettük. A kkv-szegmensben több mint 23 százalékos piaci részesedéssel rendelkezünk, azaz szinte minden negyedik céget mi finanszírozzuk, ez pedig olyan kiterjedt ügyfélkört jelent, ami lehetővé teszi, hogy – egyfajta közvetítőként – segítsük a potenciális üzleti partnereket abban, hogy „egymásra találjanak”. A bank szerepe természetesen eddig terjed, és nem tovább, egyfajta katalizátorként működünk, amelynek célja az együttműködés lehetőségének megteremtése. Ez is hozzájárul az MBH Bank által kínált „értékajánlathoz”, amelyet kiemelkedőnek tartunk a piacon, és amelyen a jövőben sem tervezünk változtatni.
(X)
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”