Nagy feladat elé állítja a cégeket az erdőirtás megfékezését célzó új szabályozás

2024. 02. 15., 11:10

Alig egy éve maradt a vállalatoknak arra, hogy felkészüljenek az Európai Unió erdőirtás megfékezését célzó rendeletének (EUDR) végrehajtására. A szabályozás új kötelezettségeket ró valamennyi cégre, amelyek egy jól meghatározott termékkörrel, illetve az ezekből az alapanyagokból származó termékekkel kereskedik, illetve felhasználja azokat termékeiben. A nagyvállalatoknak 2024 végéig, a kkv-knak 2025 első félévéig van idejük a felkészülésre.

„Ha így haladunk, 77 év múlva kipusztulnak a Földet borító őserdők” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. Főleg Amazónia és Indonézia őserdeinek szisztematikus irtásai kerülnek be a hírekbe, de az éghajlatváltozás következtében nagy kiterjedésű erdőtüzek keletkeznek, és ott is hatalmas erdőterületek pusztulnak el, ahol egyébként felelős erdőgazdálkodás folyik. Ma még a Föld felszínének 31 százalékát borítják erdők, de percenként 2400 fát vágnak ki világszerte. Harminc év alatt, 1990 és 2020 között mintegy 80 ezer km2 erdő pusztult el. Ezzel nem csupán növények és állatok élőhelye szűkül vagy szűnik meg, hanem fák egyre kevesebb melegházhatású gázt nyelnek el, ami a globális felmelegedés okozója.

Megkezdődött a visszaszámlálás

„Erdeink ilyen mértékű pusztulása láttán az üzleti élet szereplői sem maradhatnak tétlenek” ‒ hangsúlyozta Suba Levente ‒, „és ez vonatkozik a K&H vállalati ügyfeleire is”. Az EU új rendelete alapján ugyanis valamennyi vállalatnak alaposan át kell vizsgálnia az általa forgalmazott termékek előállításának teljes folyamatát, amelynek során az alapanyagokból a késztermék összeállt. Ennek az átvilágításnak az a célja, hogy maguk az áruk vagy azok egyetlen összetevője se származzon a közelmúltban – egészen pontosan 2020. december 31-ét követően – történt erdőirtásból, erdőpusztulásból. A cégeknek arra is figyelmet kell fordítaniuk, hogy a termék előállítása során minden munkafázisban betartották-e a helyi környezetvédelmi és szociális törvényeket.

A legfontosabb 5 pont

A tavaly nyáron hatályba lépett új uniós rendelet célja, hogy az EU saját piacán lépéseket tegyen a globális erdőirtás és erdőpusztulás megfékezésére. Suba Levente összegyűjtötte azt az 5 pontot, amelyre minden érintett vállalkozásnak oda kell figyelnie:

1. A szabályozás a termékek széles skáláját lefedi, a marhahústól a könyvekig. Érdemes átböngészni a hét alapanyag és a belőlük származó késztermékek hosszú listáját, amelyeket a rendelet melléklete tételesen felsorol a hozzájuk tartozó vámtarifa nomenklatúra szerint. Néhány kivételtől eltekintve valamennyi, 2023 második félévétől gyártott termék érintett, amelyhez felhasználtak szarvasmarhát, kakaót, kávét, pálmaolajat, gumit, szóját és fát.

2. Ha az „erdőirtás-mentes” szabályoknak nem felel meg az áru, akkor azt sem importálni, sem exportálni nem lehet. Az „erdőirtás-mentes‟ azt jelenti, hogy az adott termék alapanyagait olyan földterületen termelték, amelyet nem erdőből alakítottak át mezőgazdasági használatra. A fát tartalmazó vagy abból készült termékek esetében pedig kitermelésükkel nem idéztek elő erdőpusztulást.

3. Az EUDR azokra az erdőirtásokra és erdőpusztulásokra is kiterjed, amelyek egyébként a kitermelés országában jogszerűnek számítanak.

4. A termelési területnek meg kell felelnie a helyi szociális és környezetvédelmi jogszabályoknak. Ez azt jelenti, hogy összhangban kell lennie a helyi földhasználati jogokkal, környezetvédelmi és biodiverzitás-védelmi előírásokkal, erdőgazdálkodási szabályokkal csakúgy, mint a munkavállalói jogokkal.

5. Az elsődleges felelősség a terméket az EU piacán forgalomba hozó vállalatot terheli. A forgalomba hozott termék megfelelőségéről a cégnek nyilatkoznia kell.

Suba Levente kiemelte, hogy az uniós rendelet nagyon világosan szabályozza, hogy hogyan kell a termék előállítási folyamatát átvilágítani, milyen információkat kell begyűjteni és mit kell tartalmaznia a forgalmazó cég nyilatkozatának. Mindezt a tagországok illetékes hatóságai ellenőrizni fogják. Súlyos következményei lehetnek annak, ha egy cég valótlan adatokat jelöl meg: bírságot róhatnak ki rá, illetve kizárhatják a közbeszerzésekből is, és nem juthat uniós forrásokhoz sem.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS