MNB: hibázott az Erste Bank és az MBH Bank a bizalmi vagyonkezelő ügyfelek átvilágításánál

2024. 03. 14., 13:10

Az MNB a bizalmi vagyonkezelő ügyfelek banki átvilágítását és az ehhez kötődő monitoringtevékenységet áttekintő témavizsgálata nyomán 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, míg az Erste Bankot figyelmeztetésben részesítette. Az intézkedések nem befolyásolják a hitelintézetek megbízható működését, de kijavításukra szükség van.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) témavizsgálat keretében a bizalmi vagyonkezelő ügyfelekhez kötődő ügyfél-átvilágítási és monitoringtevékenységet ellenőrizte az Erste Bank Hungary Zrt.-nél (Erste Bank) és az MBH Bank Nyrt.-nél (MBH Bank), illetve utóbbi elődbankjainál. Az ellenőrzés a 2021. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakra terjedt ki.

A felügyelet megállapította, hogy az MBH Bank ügyfél-átvilágítási tevékenysége során nem járt el körültekintően, mivel több esetben, ismétlődő jelleggel nem tartotta naprakészen az újonnan létrejött bizalmi vagyonkezelői jogviszonyokra tekintettel az üzleti kapcsolatok céljára, tervezett jellegére vonatkozó információkat. A bizalmi vagyonkezelő ügyfelek esetében a vagyonkezelési szerződés megkötését követően minden ahhoz kapcsolódó új alszámla megnyitása újabb célt és jelleget ad a vagyonkezelő és a számlavezető közti üzleti kapcsolatnak, amelyet alapvetően csak az adott bizalmi vagyonkezelési szerződésből lehet megismerni.

A bank több esetben is mulasztott a mögöttes bizalmi vagyonkezelői szerződések tartalmának megismerésével kapcsolatban. Emiatt nem tartotta be a pénzmosási törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettségét, és nem tagadta meg az érintett ügyfélre vonatkozóan, az annak megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és az ügylet teljesítését.

Az MBH Bank nem teljesítette haladéktalanul a pénzmosásgyanús tranzakciókkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét sem, mivel számos bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó szokatlan ügylet vonatkozásában csak késedelmesen ismerte fel a bejelentések szükségességét a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda felé. Az MNB hiányosságot tapasztalt a bank által lezárt szűrőrendszeri jelzések értékelésének ellenőrzésével kapcsolatban is. Az MBH Bank gyakorlatában a kockázatalapú kontrolltevékenysége során nem helyezett kiemelt hangsúlyt arra, hogy azonos kockázatú háttérinformációk esetén, milyen módon kerülhet sor a riasztások eltérő jellegű lezárására.

Az Erste Bank ugyan a belső kockázatértékelésében a bizalmi vagyonkezelői tevékenységhez magas kockázati besorolást társított, azonban az ügyfél-átvilágítási intézkedéseit nem igazította hozzá, a kockázat detektálásakor nem alkalmazott fokozott ügyfél-átvilágítást. A bank korábbi hiányosságait még a vizsgálat során javította, elmaradt intézkedéseit pedig pótolta.

Az MNB 2024. június 30. és 2024. augusztus 31. közötti határnapokkal kötelezte az MBH Bankot a feltárt hiányosságok megszüntetésére, illetve arra, hogy a hitelintézet – a vezető testületei által megtárgyalt – belső ellenőri jelentésben számoljon be ezek teljesítéséről. A felügyelet 10 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott az MBH Bankra a megállapított problémák miatt. Az MNB – mivel a bank a feltárt hiányosságokat az érintett bizalmi vagyonkezelő ügyfelek esetében javította – az Erste Bank esetében nem tartotta szükségesnek más intézkedés vagy felügyeleti bírság kiszabását, így figyelmeztetésben részesítette a hitelintézetet.

Magyar Nemzeti Bank

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 31., 13:45
A vállalkozások számára mindig is kiemelt fontosságú volt a kockázatkezelés, hiszen váratlan események bármikor bekövetkezhetnek, amelyek súlyosan érinthetik a működést. A biztosítások piaca ezért különösen fontos szerepet játszik a magyar kis- és középvállalkozások életében. A Cégkassza Podcast a kövezetkő adása ezt a témát járta körbe Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnökének szakértői segítségével.
2024. 11. 04., 20:04
Mi van, ha egy örökös nem szeretne örökölni? Akkor is köteles elfogadni az örökséget? Mit jelent az örökség visszautasítása? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász válaszol.
2024-11-05 20:05:00
A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) aktuális helyzetéről, a következő években várható fejlesztésekről és az integráció lehetőségeiről, kereteiről tartott előadást az IVSZ tagvállalatoknak az IdomSoft Zrt. A cég fejleszti és működteti az DÁP mobilalkalmazást és valósítja meg az életesemény alapú digitális szolgáltatásokat.
2024-11-05 18:05:00
A magyarországi „A” és „B” kategóriájú irodaházak túltervezettségére, energetikai kapacitásainak túlméretezésére, emiatt a kelleténél magasabb üzemeltetési költségekre és nagyobb szén-dioxid-kibocsátásra hívja fel a figyelmet a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület.
2024-11-05 16:05:00
Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen módon lehetséges egy másik személy pénztartozásának vagy más kötelezettségének átvállalása. Mi a különbség a tartozásátvállalás, a tartozáselvállalás és a teljesítésátvállalás között? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS