Különadó nélkül is 123 milliárd forint adót fizettek a magyarországi bankok 2023-ban

2024. 01. 25., 18:10

A magyarországi bankok adózott eredménye 2023-ban csaknem a triplája lett az előző évinek, és dolgozóik bérét is megemelték. A hitelezés viszont nem ment jól, a betétállomány is csökkent – olvasható a Bank360.hu elemzésében.

Rekord nyereségük volt a magyarországi bankoknak tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból. A hazai hitelintézeti szektor kumulált adózott nyeresége december végére elérte az 1373,7 milliárd forintot, ami történelmi rekord, és csaknem a triplája a tavalyinak. A statisztika szerint adót is keményen fizetett a hazai bankszektor, 123 milliárd forintot az év végéig, ez az 50-szerese volt a 2022-esnek.

Ebben nincsenek benne a különadók és a tranzakciós illeték, azokat külön soron tartja nyilván az MNB. A pénzügyi szervezetek különadója 103,7 milliárd, az egyéb helyi adók 70,5 milliárd, a tranzakciós illeték pedig 305,5 milliárd forinttal növelték a bankok költségeit, mindegyik tétel magasabb volt, mint 2022-ben.

Sokat hozott és vitt a magas kamat

A bankok kamatbevételei mintegy 80 százalékkal nőttek 2023-ban az előző évhez képest, és december végére meghaladták a 8 ezer milliárd forintot, ami nem meglepő, hiszen a kamatszint az év egészét nézve emelkedett. A kamatkiadások azonban még nagyobb mértékben nőttek, 112 százalékkal 2022-höz képest, megközelítve az 5800 milliárd forintot. A díj- és jutalékbevéteknél 9 százalékos növekedés, a ráfordításoknál 11 százalékos bővülést mértek december végéig, ebből arra lehet következtetni, hogy a 2022-es 14,5 százalékos inflációt nem tudták a bankok minden termékük árába teljesen beépíteni.

Sokat nyertek a bankok papíron azzal, hogy 2022-ben hatalmas céltartalékokat képeztek az orosz-ukrán háború és az ezzel járó gazdasági válság kockázataira. Ennek döntő részét tavaly visszaírták, az értékvesztés és a céltartalékképzés 2023-ban gyakorlatilag a 2022-es tizedére esett vissza, ami több mint 400 milliárd forintos pozitív eredményt jelentett a magyar bankszektornak.

A dolgozóknak jól fizettek a pénzintézetek

Bár a hitelezés nem ment jól tavaly, a statisztika szerint a béremelések nem maradtak el a bankoknál. A személyi jellegű ráfordítások éves szinten 21 százalékkal nőttek, a bérköltségek ezen belül bőven 20 százalékkal emelkedtek, vagyis a banki alkalmazottak fizetése követhette az inflációt.

A bankok mérlegfőösszege ugyanakkor nem követte a pénzromlás mértékét: kevesebb, mint 3 százalékkal nőtt tavaly. A hitelkövetelések bruttó tőkeösszege is mindössze 3,5 százalékkal emelkedett, a vállalati hiteleké ennél valamivel nagyobb, a háztartási kölcsönöké ennél kisebb mértékben bővült. A betétállomány éves összevetésben több mint 4 százalékkal csökkent, a vállalatoknak és a háztartásoknak is kevesebb betétje volt 2023 végén, mint egy évvel korábban.

„Ennek egyik oka lehetett az, hogy az infláció és a rezsiárak növekedése miatt meglódultak az ügyfelek kiadásai. A másik ok az lehetett, hogy a magas infláció miatt az ügyfelek jobb hozammal kecsegtető befektetést kerestek a pénzüknek, például állampapírt vagy befektetési jegyeket vásároltak” – értékelte az adatokat Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.