K&H: 87 ezer forintnál kevesebbhez jut havonta a fiatalok fele

2023. 01. 27., 14:49

Éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki. A fiatalok ötödének nincs semmilyen jövedelme, további 20 százaléknak 100-199 ezer forint jut, 11 százalékuk pedig 300 ezer forint feletti bevételről beszélt. Árnyaltabb a kép a mediánértékeket nézve: a fiatalok fele kevesebb mint 87 ezer forintot kap, a többiek ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek.

A K&H ifjúsági index szerint a fizetésekhez hasonlóan a fiatalok jövedelme is növekszik.

Fiatalok, jövedelmek, százalékok

A pénzintézet 19-29 évesek körében végzett reprezentatív felmérése szerint a múlt év utolsó negyedévben a megkérdezettek személyes nettó jövedelme átlagosan 143 ezer forintot tett ki. Ez az összeg lényegében megegyezik az előző negyedévben mért 142 ezer forinttal, egyúttal 16 százalékkal haladja meg a 2021 utolsó három hónapjában mért szintet.

A hivatalos kereseti adatok szerint a múlt év első kilenc hónapjában a 20-29 évesek kedvezmények nélkül számolt nettó fizetése 17 százalékkal, majdnem 287 ezer forintra emelkedett. Fontos azonban, hogy egy az egyben nem lehet összemérni a fizetésekkel a személyes jövedelmeket, utóbbiakba ugyanis beletartoznak többek között a szülőktől kapott támogatások, az alkalmi vagy rendszeres munkával szerzett keresetek, az esetleges ösztöndíjak, illetve az egyéb bevételek is.

A 2012 óta eltelt időszakban minden negyedévben elkészült felmérés szerint a fiatalok személyes jövedelme 2017 közepéig 100 ezer forint alatt volt – mégpedig a 70-90 ezres sávban mozgott –, azt követően lépte át a 

100 ezer forintos szintet, 2021 elejétől a múlt év végéig pedig 120-140 ezer forintot tett ki.

Jelentős különbségek

A felmérésből az is kiderül, hogy a fiatalok 20 százalékának semmilyen személyes jövedelme nincs, 16 százalékuk 50 ezer forint alatti összegről, 9 százalékuk 50-74 ezer forintról, 5 százalékuk pedig 75-99 ezer forintról beszélt. Szintén 20 százalékuk mondta azt, hogy 100-199 ezer forint közötti összeghez jut havonta. További 20 százalék került a 200-299 ezres kategóriába, míg a válaszadók tizede beszélt több mint 300 ezres összegről.

A személyes jövedelmek mediánja 87 ezer forint volt, vagyis a 19-29 évesek fele ennél nagyobb összeghez jut minden hónapban, a többiek ennél kevesebbet kapnak.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS