Jöhet az ATM-ek új forradalma

2023. 04. 11., 10:22

Bár minden adat az elektronikus fizetés előretörését mutatja, továbbra is bevett szokás, hogy a hónap elején, fizetésnapot követően sorok kígyóznak az ATM-ek előtt. Ugyanakkor száz emberből 13 ma már pénzt fizet be így a számlájára – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az elmúlt év utolsó három hónapjában több, mint 26 millió alkalommal indítottak bankkártyás tranzakciót a magyarországi bankok pénzkiadó automatáinál, az ATM-eknél a banki ügyfelek. Napi átlagban 283 ezer tranzakciót kezeltek ezek a készülékek. Ez a szám több, mint 10 százalékkal marad el az eddigi csúcsot jelentő 2019. II. negyedévi adattól, amikor az ATM-es tranzakciók száma megközelítette a 28,8 millió darabot, egy napra pedig több, mint 316 ezer tranzakció jutott.

Az ügyfelek tizede befizet

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint 4 év alatt megduplázódott azon tranzakciók száma, amikor az emberek nem azért keresték fel az ATM-eket, hogy pénzt vegyenek ki, hanem épp azért, hogy pénzt helyezzenek el folyó- vagy hitelkártya-számlájukra. A készpénzbefizetések száma a tavalyi utolsó negyedévben abszolút csúcsra jutott, meghaladta a 3 millió darabot, azaz a tranzakciók 13 százaléka volt pénzbefizetés az ATM-eknél. 2019. II. negyedévében 1,57 millió készpénzbefizetést regisztráltak, ami az adott időszak ATM-látogatásainak alig 5,8 százalékát tette ki.

A trendeket erősíti, hogy az automatán keresztüli pénzbefizetés még mindig ingyenes a legtöbb banknál, a fióki befizetésért ugyanakkor komoly pénzeket kérnek a pénzintézetek. Ráadásul egyre több banknál a ki- és befizetős ATM helyettesíti a fióki pénztárt.

Átlagosan 230 ezer forint

A készpénzbefizetések darabszámának emelkedésénél is figyelemreméltóbb tény, hogy az automatákba befizetett összeg az elmúlt év utolsó negyedévében átlépte a 700 milliárd forintos határt. Egy-egy befizetés értéke így ma már meghaladja a 230 ezer forintot, miközben egy átlagos készpénzpénzfelvétel esetén 108 ezer forint alatt marad a készpénzkiadó automatából kinyert összeg.

Mindennek következtében az ATM-ekbe befizetett készpénz ma már az automatákból felvett összeg 28,4 százalékát teszi ki, négy éve ez az arány 16 százalék alatt maradt. A trendek alapján azt gondolhatnánk, hogy a készpénzkiadó automaták hamarosan önfenntartók lesznek, nem, vagy csak ritkán kell feltölteni azokat pénzzel, hiszen az emberek ezt megteszik majd, ám Gergely Péter szerint ettől még messze vagyunk.

Egyrészt a befizetős ATM-ek ma még szinte kizárólag csak bankfiókok mellett működnek, így arányuk az elmúlt évek gyors elterjedése ellenére is nagyjából a 4700 működő ATM harmadát teszi ki (az MNB nem gyűjt külön adatsort a befizetős ATM-ekről). Másrészt a készpénzbefizetésre alkalmas ATM-eknél csak az elmúlt hónapokban kezdtek elterjedni azok a típusok, amelyek a befizetett bankjegyeket azok átvizsgálása után a következő, készpénzt felvenni szándékozó ügyfélnek vissza tudják adni.

Miután az ATM-ek feltöltésének készpénzlogisztikai költségei az elmúlt években az egekbe szöktek, a szakember szerint egyre több helyen találkozunk majd a befizetett bankjegyeket visszaforgatni képes intelligens ATM-készülékekkel.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS