Így fizettünk és utaltunk a harmadik negyedévben

2022. 12. 16., 12:19

A hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma 2022 harmadik negyedévének a végén, a megelőző időszakhoz képest mintegy 100 ezer darabos növekedés következtében, megközelítette a 10,7 milliót – tájékoztatott a jegybank.

Számlák

Az elsődlegesen fizetési célú fogyasztói számlák száma több mint 50 ezer darabbal bővült, és először haladta meg a 7 milliót. Az interneten hozzáférhető számlák száma a megelőző időszak végéhez képest közel 150 ezerrel nőtt, és meghaladta a 8,8 milliót.

Kártyák

A hazai kibocsátású fizetési kártyák számában nem történt számottevő változás, ugyanakkor egy kisebb mértékű, 1 százalék alatti növekedés hatására számuk először lépte át a 10 milliót. A digitalizációs folyamatok gyorsulásával párhuzamosan ugyanakkor továbbra is jelentős a fogyasztói szokások változása a kártyahasználat tekintetében. A mobiltárcába regisztrált kártyák száma a megelőző negyedév végéhez képest közel 8 százalékos növekedés eredményeként meghaladta az 1,6 milliót, valamint tovább emelkedett 2022 harmadik negyedéve során azon kártyák száma, amelyekkel történt vásárlási tranzakció. Ez utóbbi esetében a 6,9 milliót meghaladó szám több, mint 90 ezerrel múlja felül az előző negyedév értékét.

A hazai pénzforgalmi szolgáltatók kártyaelfogadói hálózatához tartozó fizikai elfogadóhelyek és az ott üzemelő berendezések számában 2022 harmadik negyedévében nem történtek jelentős változások. A fizikai kereskedői elfogadóhelyek száma 141 ezer, az elfogadóhelyeken üzemelő POS termináloké pedig 229 ezer körül alakult. Egyedül az internetes elfogadóhelyek tekintetében történt nagyobb növekedés, számuk több, mint 3 százalékos bővülés következtében először lépte át a 40 ezret.

Forgalom

A hazai kibocsátású fizetési kártyás vásárlási forgalom 2022 harmadik negyedévében nagymértékben nőtt a megelőző év azonos időszakához képest, ugyanakkor jelentős különbségek láthatók a darabszám és érték, valamint a belföldi és határon átnyúló forgalom közötti dinamikában. Belföldön a tranzakciók darabszáma 18, értéke viszont 29 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A közel 383 millió tranzakció 3184 milliárd forint értékben abszolút rekordot is jelent, jelentősen felülmúlva a korábbi maximumot. A határon átnyúló vásárlási forgalom ennél is jobban bővült, feltételezhetően a külföldi utazási lehetőségek bővülésének köszönhetően is, annak ellenére, hogy már nem játszott olyan jelentős szerepet a korábbi alacsonyabb bázis, hiszen már 2021 harmadik negyedévében is tágabb lehetőségek nyíltak a külföldi utazások kapcsán. Ezen a téren darabszám tekintetében 24, értékben pedig 53 százalékos bővülés tapasztalható a megelőző év azonos időszakához képest. A közel 37 millió tranzakció 560 milliárd forint értékben pedig messze meghaladja az eddigi maximumot.

Készpénzfelvétel

A készpénzfelvételek tekintetében is látható a kettőség, míg a hazai tranzakciók darabszámában 2 százalékot meghaladó csökkenés, addig értékében 10 százalék feletti növekedés tapasztalható. A 2411 milliárd forint értékű készpénzfelvétel azonban már messze elmarad a vásárlások értékétől. Mindazonáltal azt is fontos megjegyezni, hogy az egy készpénzfelvételre jutó érték 105 ezer forint felett alakult.

Mobiltárca

A hazai kibocsátású kártyákkal lebonyolított mobiltárcás vásárlási tranzakciók darabszáma közel 100, értéke pedig 130 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. Ezzel 2022 harmadik negyedévében az összes vásárlási tranzakció számának közel 18, értékének pedig közel 13 százaléka már ilyen módon került lebonyolításra.

Átutalások

A kártyás vásárlási tranzakciók mellett az átutalások tekintetében is nagymértékű növekedés tapasztalható. Ennek keretében a hazai pénzforgalmi szolgáltatóknál indított egyedi forint átutalások darabszáma közel 9, értéke pedig 13 százalékkal növekedett 2022 harmadik negyedévében 2021 azonos időszakához képest. Az átutalásokon belül is kifejezetten jól teljesítettek az azonnali fizetések, amelyeknél darabszámban közel 15, értékben pedig közel 36 százalékos a bővülés.

Visszaélések

2022 harmadik negyedévében a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma kevéssel 37 ezer alatt alakult, az okozott kár értéke pedig 1,26 milliárd forint volt. A sikeres visszaélések aránya továbbra is elhanyagolható a forgalomhoz képest. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a visszaélések kapcsán egyre dinamikusabb a szerkezeti átrendeződés a megtévesztésen, illetve pszichológiai manipuláción alapuló formák felé, amelyeknél az ügyfelek figyelmetlenségét, illetve naivitását próbálják kihasználni a csalók. Fontos kiemelni, hogy ezen a téren dominánsak az olyan visszaélési formák, amelyek során a csalárd módon eljáró felek hivatalos személynek vagy banki alkalmazottnak kiadva magukat veszik rá az ügyfeleket az érzékeny fizetési adatok kiadására, illetve a csalók által kezdeményezett fizetési műveletek jóváhagyására. Az ügyfelek több esetben még távoli hozzáférést is biztosítanak a csalók számára az eszközeikhez. Fontos az ügyfelek tudatosságának növelése ezen a téren, mert ez hozzájárulhat a visszaélések megakadályozásához.

MNB

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2025. 07. 08., 17:40
Az elmúlt időszakban a globális minimumadó kapcsán izgalmas fejlemények játszódtak le. A legfrissebb politikai megegyezések alapján az amerikai vállalatcsoportok kikerülhetnek a globális minimumadó hatálya alól, illetve mentességet kaphatnak a szabályok alkalmazása alól – számolnak be a Deloitte szakértői. Ez a hír kétségtelenül előnyös az amerikai multinacionális cégek számára, ugyanakkor számos kérdést vet fel a még frissnek számító rendszer további működése kapcsán.
2025-07-09 11:40:00
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”
2025-07-08 17:20:00
Továbbra is vegyes a kép a logisztika alágazatai között. A légi áruszállítás teljesítménye dinamikusan bővül, az első negyedévben rekordnak számító, 94,5 ezer tonna árut kezeltek a fővárosi repülőtéren. A nagyságrendekkel nagyobb volumenű közúti és vasúti áruforgalom ugyanakkor tovább csökkent. A közúti áruszállítás ismét évtizedes mélypontra süllyedt, miközben a nemzetközi gazdasági környezet hatásai a vasúti teherszállításra nyomták rá a bélyeget.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS