Hibázott az MFB Bank, bírságolt az MNB

2024. 03. 12., 17:40

Az MNB vizsgálata nyomán összesen 28,5 millió forint bírságot szabott ki az MFB Bankra a vállalatirányítás, hitelkockázat, modell alapú értékvesztés módszertana, tőkemegfelelés, illetve az IT-biztonság terén megállapított hiányosságok miatt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – helyszíni ellenőrzést is magában foglaló – vizsgálatot folytatott az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nél (MFB Bank) áttekintve annak 2020. március 31-től a határozat meghozatalának időpontjáig terjedő működését. A pénzügyi felügyelet MFB Bankkal szembeni felügyeleti jogosítványai rendkívül szűkre szabottak az utóbbira vonatkozó törvény hatályos szövege alapján. Ez ugyanis kimondja, hogy a bank által végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenység kapcsán az uniós tőkekövetelmény-rendelet (CRR) rendelkezéseit az MFB törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

Az MNB megállapította, hogy a bank nem megfelelően alakította ki a kiszervezett tevékenységekkel foglalkozó szervezetét, és annak feladatait helytelenül rögzítette a szervezeti és működési szabályzatában. Tartalmi kiegészítésre szorul a kiszervezési tevékenységre vonatkozó szabályozás, és ki kell egészíteni az arra vonatkozó nyilvántartást is. A belső ellenőrzés szükségesnél alacsonyabb létszáma nem tette lehetővé az előírt munkaterv teljeskörű végrehajtását. Az általuk tett megállapításokhoz kapcsolódó intézkedéseket nem minden esetben hajtották végre határidőben, s ennek kikényszerítésére a terület nem kapta meg a szükséges segítséget a bank felügyelő bizottságától.

Az MFB Bank nem az előírások szerint végezte az ügyfélcsoport-összerendeléseket, nem volt önálló ügyfélcsoport-képzési szabályzata, vállalati (ügyfél)minősítő rendszerében pedig módszertani hibákat követett el. A fedezetnyilvántartó alaprendszer pontatlan képet adott a zálogjoggal terhelt fedezetek értékéről, valamint az ingóságok fedezeti allokálása sem működött megfelelően. A monitoring tevékenységet érintő éves felülvizsgálatok határidőben történő elvégzésére a hitelintézet nem fektetett kellő hangsúlyt. Nem volt teljeskörű a problémás ügyletek kezelését meghatározó szabályozás, mivel egyes ágazati hiteleknél nem rögzítették az ellenőrzési folyamat feladatait, gyakoriságát és módszertanát.

A bank által a hitelek teljes futamidejére alkalmazott, a nemteljesítés valószínűségére vonatkozó adatsorok nem voltak reprezentatívak a vizsgált időpontban aktuális kedvezőtlen gazdasági körülményekre. Az IFRS 9 csoportos értékvesztés-képzés során nem valósult meg a különböző lehetséges kimenetelek értékelése, s az értékvesztés összegét nem az egyes kimenetelek menti várható hitelezési veszteségek súlyozott összegeként számolták ki. A tőkemegfelelés kapcsán a bank helytelen kockázati súlyokat alkalmazott a vállalati kitettségeknél, jelzáloglevél-állományát pedig hibás kitettségi osztályba sorolta. Az informatika (IT) területén naplózási hiányosságot állapított meg az MNB, illetve azt, hogy a bank nem végzett teljes körű sérülékenységi vizsgálatot IT-eszközei teljes palettáján.

A jogsértések miatt az MNB 28,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az MFB Bankra, előírva azt is, hogy határidőre szüntesse meg a feltárt hiányosságokat. A feltárt problémák nem hatottak negatívan a pénzpiac egyéb szereplőire, illetve az ügyfelekre – olvasható az MNB közleményében.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS