Az MNB átfogó vizsgálata nyomán 22 millió forint bírságot szabott ki a Genertel Biztosítóra, egyebek közt az ügymenet kiszervezésének irányítása és ellenőrzése, a kgfb-szerződések állománykezelése, kárrendezése, illetve a casco és kgfb szerződéseknél az ügyfelek jogainak érvényesíthetősége terén feltárt hiányosságok miatt. A jogsértések nem érintik a társaság megbízható működését.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) átfogó vizsgálatot folytatott a Genertel Biztosító Zrt.-nél (Genertel). Az ellenőrzés 2018. április 28-tól a vizsgálat lezárásáig tartó időszakot tekintette át. Mint a jegybank feltárta, a biztosító – amely több irányítási rendszert érintő feladatkört, illetve jelentős számú egyéb kiemelten fontos tevékenységét kiszervezés keretében működteti – nem építette ki a kiszervezett tevékenységgel arányos belső kontrollrendszert. Ez akadályozza az érintett tevékenységek felett a Genertel megfelelő ellenőrzési és irányítási jogosultságának gyakorlását. A biztosító belső ellenőrzése nem rendelkezett elegendő erőforrással ahhoz, hogy maradéktalanul ellássa feladatait a biztosító teljes tevékenysége felett.
A Genertel emellett egyes kiszervezett tevékenységeknél nem a jogszabályi előírások szerint állapította meg azok kiemelten fontos jellegét, s hiányzott a kiszervezett tevékenységek teljes körű, a valóságnak megfelelő tartalommal való nyilvántartása is. A biztosító által kiszervezett informatikai tevékenységeknél olyan hiányosságok merültek fel, amelyek gyengítették a Genertel biztosítási adatokat nyilvántartó IT-rendszereinek védelmét.
A Genertel adatfeldolgozási, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere több esetben nem támogatja a jogszabályszerű, biztonságos működést, ami jogszabálysértő gyakorlatokat eredményezett. Hiányosságok merültek fel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) esetében a központi kötvény- és kártörténeti nyilvántartás részére történő adatszolgáltatásnál. A kgfb-szerződések állománykezelése kapcsán emellett a Genertel számos esetben nem megfelelően küldött értesítést ügyfeleinek az ajánlatok befogadásáról, a szerződések kockázatviselési kezdetéről, a kötvénykibocsátásról, díjfizetési felszólításról, illetve a szerződés megszűnéséről sem.
A biztosító a gépjármű-biztosítási üzletágak kárrendezése területén több fontos – jogszabályi vagy a szerződési feltételekben megállapodott – részfolyamat teljesítési határidejét nem rögzítette a nyilvántartó rendszereiben, így ezek nem segítették a határidők betartásának ellenőrzését. Más esetekben a társaság túllépte a rögzített kárrendezési határidőket, ami a szolgáltatás minőségére is hatással volt. Hasonló következményekkel járó jogsértő gyakorlatot tárt fel az MNB egyes, jogalapjukban nem kérdéses kárügyekben is, amely lehetővé tette, hogy sok esetben anélkül zárjanak le kárügyeket, hogy a kárt minden igényre kiterjedően kifizették volna. A vizsgálat feltárta továbbá, hogy a biztosító több esetben a kgfb szerződések terhére történő kárrendezés során nem tett eleget a károsultak kártérítési igényével összefüggő tájékoztatási kötelezettségének sem.
Hiányosságokat állapított meg az MNB a Genertel casco és kgfb biztosítási szerződéseinek néhány tartalmi eleménél, többek között olyan területeken, amelyek az ügyfelek jogainak érvényesíthetőségét befolyásolták (különösen az elévülési idő egy évben való meghatározása, a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges, ám hiányzó iratok kérésének egyes szabályai, illetve a kötvény, díjfizetési igazolás bemutatása kapcsán).
Mindezek miatt az MNB ma publikált határozatában kötelezte a Genertel Biztosítót, hogy 2022. április 29-ig dokumentumokkal igazoltan számoljon be a feltárt problémák megszüntetésére tett intézkedéseiről. Az MNB a jogszabálysértések miatt 21 millió forint felügyeleti és 1 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott a biztosítóra. (MNB)
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.