Hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával a bankok

2024. 05. 05., 18:10

A bankok mindössze 6 százaléka készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt – állapítja meg a Capgemini legfrissebb tanulmánya.

A lakossági bankok mindössze 4 százaléka áll készen arra, hogy teljes mértékben kihasználja a generatív mesterséges intelligencia által vezérelt intelligens automatizálás előnyeit – derül ki a Capgemini Institute legfrissebb kutatásából. Bár a lakossági bankok vezetőinek 80 százaléka úgy véli: a generatív MI jelentős ugrást jelent a fejlődésében, a bankszektor nehezen tudja a mindennapok részévé tenni az új technológiát.

A cél: innováció és hatékonyságnövelés

A legtöbb bank szeretne lépést tartani a technológiai fejlődéssel, így nem meglepő, hogy a banki felsővezetők 70 százaléka tervezi, hogy 2024-ben akár 10 százalékkal növeli a digitális átalakulásba történő beruházásokat. A fejlett technológiák stratégiai alkalmazásától az innováció és a hatékonyság növelését várhatjuk – a kutatás szerint a bankok mindezek mellett mégsem állnak készen a (generatív) MI- és gépi tanulás alapú intelligens átalakulásra.

Az intelligens bankolás még nem a közeljövő

A Capgemini 250 lakossági bankot értékelt különböző üzleti és technológiai paraméterek alapján, hogy felmérje az infrastrukturális adat-érettségüket és a mesterséges intelligencia iránti elkötelezettségüket. Kiderült, hogy a legtöbb bank még nincs teljesen felkészülve arra, hogy versenyképesen működjön az intelligens banki jövőben. A lakossági bankok mindössze 4 százaléka ért el magas pontszámot az üzleti elkötelezettség és a technológiai képességek terén, míg 41 százalékuk közepes eredményt ért el. Ez azt jelzi, hogy széles körben még nem állnak készen az intelligens átalakítás koncepcionális elfogadására és tényleges végrehajtására.

A regionális egyenlőtlenségek még jobban kiemelik ezt a kérdést. Észak-Amerikában a bankok 27 százaléka mutatott alacsony felkészültséget, ezt követi Európa 31 százalékkal, és jelentős lemaradással az ázsiai és csendes-óceáni térség (APAC), ahol a bankok 48 százaléka kapott alacsony pontszámot. A bankok több mint 60 százaléka még mindig a KPI-ok meghatározásán és kiszámolásán dolgozik, míg a KPI-okat már felállító bankok 26 százaléka még nem méri azokat. A vezetők 39 százaléka emellett elégedetlen a mesterséges intelligencia felhasználásának eddigi eredményeivel, ami tovább mélyíti a táborok közti szakadékot.

„Egy évvel azután, hogy a generatív mesterséges intelligencia az igazgatótanácsi ülések központi témájává vált, azt látjuk, hogy a bankok a technológiai lemaradást kockáztatják, ha nem veszik át gyorsan az új megoldásokat, és nem készülnek fel az ebből adódó képességek kihasználására” – mondta Nilesh Vaidya, a Capgemini lakossági banki és vagyonkezelési üzletágának globális iparági vezetője.

„A generatív mesterséges intelligencia hatással lehet minden másra, ha felelősségteljesen és bölcsen alkalmazzák a vállalatokon belül. Törekedni kell a generatív MI megmagyarázhatóvá, átláthatóvá tételére is. Most kell cselekedni, ha bizalmat és belsőséges kapcsolatot szeretnénk építeni az ügyfeleinkkel.”

A banki alkalmazottak üdvözlik a generatív mesterséges intelligenciát

A generatív mesterséges intelligencia hatalmas potenciált rejt magában a hatékonyság és az ügyfélélmény növelésében. A banki alkalmazottak a jelentés szerint a generatív MI azon funkcióit üdvözlik leginkább, amelyekkel automatizálható a csalások felderítése, az adatok vizualizálása és elemzése, valamint az ügyfeleknek szóló, személyre szabott üzenetek megfogalmazása és kiküldése. A jelentés megállapítja, hogy a bankok az MI segítségével akár 66 százalékkal is csökkenthetik az operatív feladatokra, dokumentációra, megfelelésre és egyéb, az ügyfelek integrációjával kapcsolatos tevékenységekre fordított időt.

MI válthatja a banki chatbotokat

A járvány az ügyfélszolgálati megkereséseket a digitális csatornákra helyezte át és általánossá vált az önkiszolgáló eszközök, például a chatbotok alkalmazása. A digitális megoldásokkal az ügyfelek elégedetlennek tűnnek. A banki ügyfelek közel kétharmada (61 százalék) azért fordult emberi kapcsolattartóhoz, mert elégedetlen volt a chatbotok megoldásaival, míg 17 százalék egyszerűen nem bízott a chatbotokban és az embereket részesítette előnyben. A jelentés szerint a bankoknak olyan intelligens ügyfélszolgálati központokat kell létrehozniuk, amelyek társalgó MI képességekkel felruházott chatbotokat és alkalmazásokat használnak fel az ügynökök mindennapi feladatainak támogatásához.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 28., 15:15
Jól halad a Demján Sándor Program megvalósítása, őszre várhatóan minden tervezett forrás a gazdaságba kerül – tájékoztatott Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter jelezte: az egyes élelmiszertermékekre kihirdetett árrésstop várhatóan érvényben marad, és további termékcsoportokra is kiterjesztik.
2025. 04. 28., 16:05
Egyelőre a munkaerő-kölcsönző cégek többsége is úgy véli, hogy nehezebb a munkaerő-tervezés a jelenlegi szabályozási környezetben” – számolt be Jobtain és a VOSZ közös kutatásának eredményéről Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője, a VOSZ Minősített HR Szolgáltatók Szekciójának elnöke.
2025. 04. 28., 12:05
Négyzetméterenként is sokkal magasabb árakkal kell számolniuk azoknak, akik nagyobb, 80–120 négyzetméter alapterületű lakóingatlanokat keresnek. Ebben a méretkategóriában a hirdetési négyzetméterár átlagosan 14 százalékkal magasabb, mint az eggyel kisebb, 50–70 négyzetméteres alapterületű használt lakások körében – derül ki a zenga.hu elemzéséből.
2025. 04. 28., 09:25
Az év elején még mérsékelt optimizmussal tekintettünk előre, ám az elmúlt időszak friss makrogazdasági statisztikái és vámintézkedései új fényt vetnek az idei várakozásokra – összegezte a „jövőkép” változását Farkas Gábor, a PwC Magyarország cégtársa és Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.