Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2025. júniusi adatokat

Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2025. júniusi adatokat
2025. 08. 08., 12:10

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak legfontosabb mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 465 milliárd forinttal növekedett júniusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 66 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán júniusban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 349 milliárd forintot, a törlesztések 940 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 61 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 604 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 741 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 7 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok kismértékben csökkentek, az árváltozás 18 milliárd forinttal növelte az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán júniusban három új, dollárban denominált devizakötvény kibocsátására került sor, összesen 1 398 milliárd forint értékben. Lejárat nem volt a hónap során. Az árváltozás 143 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 401 milliárd forinttal csökkentette az állományt júniusban.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 222 milliárd forinttal növekedett júniusban. A tárgyhónapban a ki- és rábocsátások 212 milliárd forintot tettek ki, egy papír járt le 7 milliárd forint összegben. Az árváltozás 16 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 4 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 897 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 406 milliárd forintot tett ki június végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya júniusban 1362 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB kötvények állománycsökkenése 873 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7952 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4306 milliárd forintot ért el a hó végén. Júniusban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 174 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 494 milliárd forint volt. Az árváltozás 20 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 170 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 193 milliárd forinttal növekedett júniusban. A pénzpiaci alapok jegyei 436 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 24 225 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 79 milliárd forint, a lejárat 172 milliárd forint volt. Az árváltozás 110 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 89 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 111 milliárd forinttal csökkent a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 8628 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 7962 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 105 milliárd forintot tettek ki június végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, a részvénypiaci kapitalizáció 0,7 százalékkal került lejjebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 46 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésén belül 344 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent az egyéb kötvények és a tőzsdei részvények állománya, a csökkenés 202 milliárd és 26 milliárd forint volt. Ezzel szemben a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a jelzáloglevelek állománya növekedett, a növekedés 1419 milliárd és 195 milliárd forintot tett ki.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 1290 milliárd forinttal csökkent júniusban. A befektetési jegy és a jelzáloglevél állományuk növekedett, a növekedés 16 milliárd, és 4 milliárd forint volt a hónap során. Az MNB kötvény, a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, az egyéb kötvény és a tőzsdei részvény állományuk csökkent, a csökkenés 611 milliárd, 593 milliárd, 104 milliárd és 1 milliárd forint volt júniusban. A növekedési kötvényprogram keretében kibocsátott 2779 milliárd forint névértékű kötvényből a hitelintézetek tulajdonában 1155 milliárd forint névértékű kötvény volt június végén.

A háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya a vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 187 milliárd forinttal növekedett a. Ezen belül a háztartások állampapír-állománya 14 milliárd forinttal növekedett; ebből a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 3 milliárd forint, a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 2 milliárd, a devizában kibocsátott állampapíroknál 9 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A befektetési jegy, az egyéb kötvény és a jelzáloglevél állományuk esetén a növekedés 149 milliárd, 43 milliárd és 1 milliárd forintot tett ki. A tőzsdei részvény állományuk 31 milliárd forinttal csökkent júniusban. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően növekedett júniusban.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül a külföldiek állománya jelentősen, 1178 milliárd forinttal növekedett. A pénzügyi vállalatok, az államháztartási szektor és a nem pénzügyi vállalatok állománya csökkent, a csökkenés 611 milliárd, 93 milliárd és 14 milliárd forintot tett ki. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 6 milliárd forinttal növekedett a tárgyidőszakban. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS