Dinamikusan nőtt a faktoring piac 2021-ben

2022. 06. 08., 15:17

A COVID-válság, az ellátási láncok zavarai, valamint a kedvezményes hitelek bőséges választéka ellenére is dinamikus 22 százalékos forgalom növekedést értek el a faktoring szolgáltatók 2021-ben a Magyar Faktoring Szövetség adatai szerint.

A magyar faktoring piaci szereplők által megvásárolt és finanszírozott követelések becsült összértéke meghaladta a 4000 milliárd forintot, amelyből a Szövetség tagjainak részesedése 3935 milliárd forint, azaz több, mint 97 százalék. A statisztikát kedvező irányba torzítja, hogy 2021-ben további tagokkal bővült a szövetség tagsága, akiknek a teljesítmény adatai még nem szerepeltek a statisztika bázisadataiban. A forgalom növekedése ennek a hatásnak a kiszűrése után is kétszámjegyű marad.

A szövetség tagvállalatai 2021-ben közel 296 milliárd forint finanszírozást nyújtottak, közel 4000 vállalkozásnak. A finanszírozott követelések 92 százaléka belföldi vevők felé volt kiszámlázva. Az export követelések finanszírozása az átlagnál jobban nőtt és részesedésük 5 százalékról 7 százalékra emelkedett 2021-ben. A vállalkozások nehéz piaci helyzetét mutatja, hogy leginkább azon faktoring termékek iránt nőtt a kereslet, amelynél a finanszírozó a vevők fizetésképtelenségének kockázatát is vállalta. Az ilyen, úgynevezett visszkereset nélküli faktoring termékek aránya elérte a teljes finanszírozási volumen 77 százalékát.

2022 első negyedévében folytatódott a 2021. évi tendencia. A forgalom az első negyedévben több, mint 1069 milliárd forintot ért el, amely 35 százalékos növekedést jelent a 2021. évi első – a COVID 4. hullámával korlátozott – negyedévi adatokhoz képest. A finanszírozási volumen a 16 százalékos növekedést mutatott.

Tisztújítás

A Magyar Faktoring Szövetség 2022. május 19-én tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlés elfogadta a Szövetség mérleg és eredmény-beszámolóját, valamint újabb hároméves ciklusra megválasztotta a szervezet elnökségét. A szervezet elnöki funkciójában Csáki Ferenc, az OTP Bank képviselője kapott újra megbízást, aki immár 16. éve tölti be ezt a posztot.

A szövetség újraválasztotta Gál Gasztont, a CIB Bank képviselőjét is, aki az alelnöki feladatokat látja el. A közgyűlés elnökségi taggá választotta még Garamvölgyi Balázst, az MKB-Bankholding faktoring területekért felelős képviselőjét, Major-Maróthy Zsoltot, a MagNet Faktor képviselőjét továbbá Nagy Tamást, a City Faktor képviselőjét.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2025. 07. 07., 20:10
A 130 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 Programban már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben; a támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-07 16:20:00
Az Otthon Start programhoz köthetően fokozódhat a kereslet a kisebb lakások iránt, és a több adásvétel emelkedő pályán tarthatja a lakásárakat, de mivel a kamattámogatott hitelek nehezebben épülnek be a lakásárakba, és a befektetők is óvatosabbakká válhatnak, ezért drasztikus drágulás középtávon nem várható – olvasható az ingatlan.com elemzésében.
2025-07-04 18:05:00
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete közlése szerint idén január–júniusban 12,2 százalékkal több elektromos járművet helyeztek forgalomba Magyarországon, mint egy évvel korábban, a szakmai szervezet értékelése szerint a bővülés hátterében elsősorban vállalati e-autó program áll – mutatnak rá az Energetikai Minisztérium szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS