Csökkent az önkéntes és a magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon

2022. 11. 25., 15:19

2022. I. félévének végén az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 5,9, a magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon pedig 11,4 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a jegybank.

2022. I. félév végén a felügyelt intézmények köre (önkéntes nyugdíjpénztárak, magánnyugdíjpénztárak, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport) az év végéhez képest 53-ról 51-re csökkent 2 önkéntes nyugdíjpénztár beolvadásának következményeként – olvasható az MNB által kiadott tájékoztatóban.

Az előző év azonos időszakához képest az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon esetében 5,9 százalékos, a magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon esetében pedig 11,4 százalékos csökkenés tapasztalható. Az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport által kezelt vagyon 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában nem figyelhető meg jelentős mértékű változás, a taglétszám az előző év azonos időszakához képest 0,4 százalékos növekedést, míg 2021. év végéhez képest 0,5 százalékos csökkenést mutat. A magánnyugdíj-pénztári taglétszám évek óta tartó lassú csökkenése tovább folytatódott a 2022. I. félévben, az egy évvel korábbi taglétszámhoz viszonyítva ennek mértéke 1,6 százalékot tett ki. Az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoportba tartozó pénztártagok száma 0,6 százalékkal magasabb, mint 2021. I. félévben volt.

Önkéntes nyugdíjpénztári bevételek

Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevétel 2022. I. félévben rekord szintre emelkedett és így 8,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, mely a tagok által fizetett tagdíj és a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás együttes emelkedésének köszönhető.

A tagdíjbevételek összetételében továbbra sem figyelhető meg számottevő változás a 2022. I. félév során, mivel továbbra is az egyéni befizetésekhez köthető a tagdíjbevételek túlnyomó hányada (68 százalék). 

A 2022. I. félévi pénztári befizetésekhez kapcsolódó SZJA visszatérítés összege 14,6 milliárd forintot tett ki, ez az előző évhez viszonyítva 7,8 százalékos visszaesést mutat.

Önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések

Az önkéntes nyugdíjpénztári fedezeti tartalékot érintő kifizetések 2022. I. félévi állománya 14,7 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A két legjelentősebb kifizetési kategória tekintetében nem történt változás, a korábbi időszakokkal megegyezően az első helyen a szolgáltatási kiadások, a második helyen pedig a várakozási idő letelte, de még a felhalmozási időszakon belüli kifizetések állnak, amelyek együttesen a kifizetések több mint 80 százalékát tették ki 2022. I. félév végén. Ugyanakkor az előző évhez képest jelentős változás figyelhető meg a két kategória részarányában: ez az arány a szolgáltatási kiadások esetében 8,4 százalékpontos növekedéssel még tovább, 63,1 százalékra emelkedett, míg a várakozási idő letelte, de még a felhalmozási időszakon belüli kifizetés esetében 8,6 százalékponttal, 19,9 százalékra csökkent.

Önkéntes nyugdíjpénztári vagyon, befektetési eredmény

2022. I. félév végén az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 1 579 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszakához képest 5,9 százalékos, míg 2021. év végéhez képest 8,7 százalékos csökkenésnek felel meg. A hozamkörnyezet változása az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokra, a szektor befektetési tevékenység eredményére is kedvezőtlen hatással volt, amely 2022. I. félévben 154,9 milliárd forint veszteséget mutat, azonban az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások hosszú távú befektetésnek számítanak, ezért a hozam alakulását többéves időhorizonton érdemes vizsgálni.

Továbbra is jellemző, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári szektor eszközkitettségét három kategória – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) (53 százalék), a befektetési jegyek (31,3 százalék), valamint a részvények (7,9 százalék) – dominálja 2022. I. félévben. A teljes befektetési portfólióban a bankszámla, készpénz kategória 2021 óta lassan növekvő részaránya az elmúlt 10 év viszonylatában az eddigi legmagasabb (6,6 százalék). A vagyon legnagyobb hányada változatlanul magyar állampapírban található, azonban közvetlen kitettsége az előző év azonos időszakához képest 3,1 százalékponttal, 45,3 százalékra csökkent

Önkéntes nyugdíjpénztárak adatai korcsoportonként

Az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám és tagi követelések összege esetében is megállapítható, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, 2021-ben is a 45–59 év közötti tagok csoportja teszi ki a legnagyobb részarányt. Az előző évhez képest a részarány mértéke tovább emelkedett: a taglétszám esetében 1,7 százalékponttal 48,2 százalékra, míg a tagi követelések esetében 1 százalékponttal 51,4 százalék ra.

Míg az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám tekintetében a 30–44 év közötti tagok csoportját második, addig a tagi követelések esetében már csak a harmadik helyen találjuk, mely a korábbi évekhez képest nem jelent változást. Az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám adatai 6 éves időtávon két korcsoport (16–29, 30–44) csökkenő, két korcsoport (45–59, 60–) növekvő tendenciáját mutatja. (Megjegyzés: az adatok frissítése a II. negyedéves adatok publikálásával egyidejűleg történik.)

Magánnyugdíjpénztári adatok

A magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 249,8 milliárd forintot tett ki 2022. I. félév végén, ami 11,4 százalékos csökkenést mutat az előző év azonos időszakához képest. A magánnyugdíj-pénztári befektetési portfólió 2022. I. félévi összetételében jelentős változás nem figyelhető meg az elmúlt egy évhez viszonyítva, azonban megállapítható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan a magánnyugdíj-pénztári szektor esetében is csökkent a magyar állampapír közvetlen kitettsége, így az 49 százalékot ért el 2022. I. félév végén.

A változó hozamkörnyezet következtében a magánnyugdíjpénztárak 2022. I. félévi befektetési tevékenységének eredménye 27,1 milliárd forint veszteséget mutat. 2022. I. félévben tovább nőtt a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatási kiadások, kifizetések és a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő tagok miatti átutalások összege: a TB-nek átutalt összeg 15,3 százalékkal, az egyösszegű kifizetések 4 százalékkal, míg a járadékszolgáltatások 57,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket. (Egyösszegű kifizetés: a tag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére kifizetett összeg.)

Egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport szolgáltatási célú befizetések

2022. I. félévben az egészség- és önsegélyező pénztárba 31,8 milliárd forintnyi befizetés érkezett, amely 7,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Ebből a pénztártagok által fizetett tagdíjak 19,1 százalékos és a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 7,6 százalékos növekedésének eredőjeként az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport 2022. I. félévi tagdíjbevétele 16,9 százalékos éves növekedéssel elérte a 22,2 milliárd forintot. A tagdíjbevételek összetételét tekintve az előző évhez képest nem tapasztalható jelentős változás, a tagok által fizetett tagdíjak részaránya 1,5 százalékponttal emelkedve 82,6 százalékot tett ki a munkáltatói hozzájárulással szemben.

A pénztári befizetésekhez kapcsolódó szja-visszatérítés összege az előző év azonos időszakának értékéhez képest 9,5 százalékkal volt alacsonyabb, így 8,7 milliárd forintot tett ki a 2022. I. félévben.

Egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport szolgáltatások

Az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport szolgáltatási kiadása 10,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport szolgáltatási kifizetések összetételét tekintve két kategória részaránya mutat növekedést az elmúlt egy évhez viszonyítva: az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása esetében 35,3 százalékról 37,4 százalék ra, és a kifizetések legnagyobb hányadát kitevő gyógyszer, és gyógyászati segédeszköz vételárának támogatása esetében 54,8 százalékról 55,5 százalékra emelkedett.

Az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport szolgáltatási kiadásain belül az egyéb kategóriába sorolt lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatására kifizetett összeg trendszerű növekedése 2022. I. félévben is folytatódott, mely az előző év azonos időszakához képest 32,8 százalékkal volt magasabb.

2022. I. félévben a célzott szolgáltatások bevételében 15,1 százalékos, a célzott szolgáltatások tartaléka terhére teljesített kiadások esetében 11,7 százalékos visszaesés volt megfigyelhető az előző évi értékekhez viszonyítva. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS