BiztosDöntés.hu: végigsöpör a bankszámlákon a drágulási hullám

2026. 07. 01., 08:40

Július 1-től a legtöbb banknál megemelkednek a lakossági számlák díjai. Lejárt a másfél éves moratórium, és ezt kihasználva a pénzintézetek többsége érvényesíti a tavalyi inflációt (akad, amelyik még az előző évit is). Az ügyfelek többsége így 4,4 százalékos vagy kicsivel ez alatti díjemelkedéssel számolhat – derül ki a BiztosDöntés.hu összefoglalójából. A szerencsésebbeknek most nem nő a költsége, a pechesebbeknél viszont 8,1 százalékos a drágulás.

Néhány év alatt jókora drágulást szenvedtek el a hazai bankszámlás ügyfelek. 2022-ben 14,5 százalékos, majd 2023-ban 17,6 százalékos volt az infláció, vagyis ennyivel emelhették díjaikat a bankok a következő évben. A 2024-sel együtt ez már összesen 40 százalékot közelítő drágítási lehetőséget jelentett, amivel többé-kevésbé éltek is a pénzintézetek, bár eltérő mértékben. Erre jött a tranzakciós illeték 2024 nyári 50 százalékos emelése, amit a lakosság csak 2024. december 31-ig végéig úszott meg.

Ebben a helyzetben kaphatták volna a nyakukba 2025 első hónapjaiban az újabb inflációs díjemelést a bankszámlás ügyfelek, de ez már nem történt meg. A kormány nyomására ugyanis a bankok díjstopot hirdettek a lakossági bankszámlákra 2026. június 30-ig. Most azonban már nem várnak tovább, így júliustól bekövetkezik az újabb áremelés. Ezt a törvényi kötelezettségük miatt már korábban meghirdették, ezért tudható, melyikük mennyit emel – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az elhalasztott inflációs díjemelést később is bármikor alkalmazhatják a bankok, így elvileg júliustól akár 8,1 százalékkal is drágíthattak volna. Ez azonban szerencsére nem lett jellemző, bár van rá példa. A CIB Bank így tett, míg az MBH Bank bizonyos számlacsomagjainál emelt ennyivel, a többinél 4,4 százalékkal, azaz a 2025-ös átlagos inflációval. A többi nagybank is 4,4 százalékkal vagy attól valamivel elmaradó mértékben drágítja a bankszámladíjait júliustól. Az MBH-nál a drágulás augusztustól érvényesül. A 3,7 százalékos, még 2024-ös infláció alapján bevezethető drágítási lehetőséggel elvileg a bankok később még élhetnek, de erre kevés az esély.

Az ügyfelek az új díjak okozta drágulással nem a júliusban kapott számlakivonatukban találkoznak majd először, hanem az augusztusban érkezőben. Ekkor láthatják meg pontosan, mennyivel kerül többe nekik a bankolás – hívja fel a figyelmet Gergely Péter.

Azoknak, akiknek a törvényben garantált alapszámlájuk van, nem emelkedik a havi díja 2026. július 1-től, hiszen az nem az inflációtól, hanem az előző évi minimálbér összegétől függ. Ez azt jelenti, hogy az alapszámla havi díja idén nem lehet magasabb, mint az előző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű minimálbér 0,5 százaléka, vagyis 2026-ban 1454 forint. A bankok azonban lefelé eltérhetnek ettől. Az inflációs díjemelést a havi díjon kívül minden más díjnál viszont az alapszámlások sem ússzák meg.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS