Az Erste Csoport 2030-tól nem finanszíroz széntüzeléses üzleteket

2021. 03. 11., 12:15

Az Erste Csoport Felelős Finanszírozási Politikájának „fosszilis tüzelőanyagok” fejezetének régóta tervezett felülvizsgálatát indította el 2020 végén, a pandémiás válság okozta csúszást követően. A globális felmelegedés egyre sürgetőbb problémája arra késztette az Erste Csoportot, hogy szigorítson a széntüzeléssel kapcsolatos finanszírozási feltételein. „A koronavírus-járvány egy magától értetődő lehetőséget jelent az egész gazdaság ökológiai újraindítására. Hiszem, hogy a jövőbeli növekedésünknek fenntartható projektekből kell származnia” – jelentette ki Bernd Spalt, az Erste Csoport vezérigazgatója.

Csak akkor lesz tartható a párizsi egyezményben 2015-ben meghatározott 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési határ, ha a szenet mint energiahordozót már 2030-ban kivezetik. Ez az oka annak, hogy az Erste Csoport elkötelezte magát, hogy redukálja a szénbányászati és széntüzeléses szektorok finanszírozását azzal a végső céllal, hogy 2030-ra nettó kitettsége nullára csökkenjen ezeken a területeken.

Ebben az összefüggésben az Erste Csoportnak már jelenleg is alacsony a szénbányászati kitettsége, ám a régió áramtermelőinek energiaszerkezete gyakran az adott ország energiaforrásait tükrözi. Az összes olyan energiatermelőt figyelembe véve, ahol a szén több mint 10 százalékos részaránnyal szerepel az energiaszerkezetben, az Erste Csoport portfóliójának kevesebb, mint 0,3 százaléka rendelkezik szénalapú energiatermeléssel kapcsolatos kitettséggel.

A széntüzeléses erőművi ágazat jelentős mértékben járul hozzá bolygónk átlaghőmérsékletének emelkedéséhez. Ezáltal a világ társadalmaira és a jövőbeli generációkra is kihatással van a környezet megóvása, az emberi jogok, valamint a közegészségügy és a közjólét biztosítása révén. Az Erste Csoport egyértelmű álláspontot képvisel ebben az ügyben, és más vezető pénzintézetekhez csatlakozik azáltal, hogy szigorítja paramétereit a szénnel kapcsolatos tevékenységek finanszírozásában.

A finanszírozási politika felülvizsgálata nyomán a széneszköz-specifikus beruházások, vagy a szénbányászattal, szénfeldolgozással, kokszfeldolgozással és szénalapú energiatermeléssel kapcsolatos új közvetlen finanszírozás már nem támogatható. Ez vonatkozik a meglévő erőművek működésének meghosszabbítására, felújítására, szervizelésére, valamint a szénbányászat és szénalapú erőművek eszközeire vonatkozó közvetlen ellátási láncra is.

A vállalati finanszírozás a továbbiakban nem lesz elérhető olyan társaságok és vállalatcsoportok számára, amelyek (már meglévő) szénbányászati, vagy szénalapú energiatermelő kapacitásaikat meghosszabbítják, illetve amelyeknek bevétele több mint 25 százalékos arányban a szénszektorból származik. Emellett az Erste Csoport nem nyújt finanszírozást a továbbiakban a szén, mint nyersanyag (árutőzsdei) kereskedéséhez, valamint szén tárolásához és feldolgozásához.

A közvetlenül széneszközök finanszírozására vonatkozó hitelezési kapcsolatok fennmaradnak a vonatkozó szerződések lejártáig, az ebben a körben meglévő megújuló szerződések 2023. év végén túl már nem hosszabbíthatóak meg.

A szén még ma is releváns tényező, különösen Kelet-Közép-Európa energiaellátásában, így a régió egyes országaiban továbbra is elsődleges energiaforrásként szolgál a távhőellátásban. Ezeket a jelenlegi függőségeket is figyelembe véve az Erste Csoport az energiabiztonság és a társadalmi felelősségvállalás csorbítása nélkül kívánja támogatni a régió szénfelhasználási átmenetét. Mindezek alapján az Erste Csoport mélyreható egyeztetést kíván folytatni érintett vállalati ügyfeleivel annak érdekében, hogy a 2023 végéig hiteles átmeneti terveket állíthassanak össze.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS