Az Erste Csoport 2030-tól nem finanszíroz széntüzeléses üzleteket

2021. 03. 11., 12:15

Az Erste Csoport Felelős Finanszírozási Politikájának „fosszilis tüzelőanyagok” fejezetének régóta tervezett felülvizsgálatát indította el 2020 végén, a pandémiás válság okozta csúszást követően. A globális felmelegedés egyre sürgetőbb problémája arra késztette az Erste Csoportot, hogy szigorítson a széntüzeléssel kapcsolatos finanszírozási feltételein. „A koronavírus-járvány egy magától értetődő lehetőséget jelent az egész gazdaság ökológiai újraindítására. Hiszem, hogy a jövőbeli növekedésünknek fenntartható projektekből kell származnia” – jelentette ki Bernd Spalt, az Erste Csoport vezérigazgatója.

Csak akkor lesz tartható a párizsi egyezményben 2015-ben meghatározott 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési határ, ha a szenet mint energiahordozót már 2030-ban kivezetik. Ez az oka annak, hogy az Erste Csoport elkötelezte magát, hogy redukálja a szénbányászati és széntüzeléses szektorok finanszírozását azzal a végső céllal, hogy 2030-ra nettó kitettsége nullára csökkenjen ezeken a területeken.

Ebben az összefüggésben az Erste Csoportnak már jelenleg is alacsony a szénbányászati kitettsége, ám a régió áramtermelőinek energiaszerkezete gyakran az adott ország energiaforrásait tükrözi. Az összes olyan energiatermelőt figyelembe véve, ahol a szén több mint 10 százalékos részaránnyal szerepel az energiaszerkezetben, az Erste Csoport portfóliójának kevesebb, mint 0,3 százaléka rendelkezik szénalapú energiatermeléssel kapcsolatos kitettséggel.

A széntüzeléses erőművi ágazat jelentős mértékben járul hozzá bolygónk átlaghőmérsékletének emelkedéséhez. Ezáltal a világ társadalmaira és a jövőbeli generációkra is kihatással van a környezet megóvása, az emberi jogok, valamint a közegészségügy és a közjólét biztosítása révén. Az Erste Csoport egyértelmű álláspontot képvisel ebben az ügyben, és más vezető pénzintézetekhez csatlakozik azáltal, hogy szigorítja paramétereit a szénnel kapcsolatos tevékenységek finanszírozásában.

A finanszírozási politika felülvizsgálata nyomán a széneszköz-specifikus beruházások, vagy a szénbányászattal, szénfeldolgozással, kokszfeldolgozással és szénalapú energiatermeléssel kapcsolatos új közvetlen finanszírozás már nem támogatható. Ez vonatkozik a meglévő erőművek működésének meghosszabbítására, felújítására, szervizelésére, valamint a szénbányászat és szénalapú erőművek eszközeire vonatkozó közvetlen ellátási láncra is.

A vállalati finanszírozás a továbbiakban nem lesz elérhető olyan társaságok és vállalatcsoportok számára, amelyek (már meglévő) szénbányászati, vagy szénalapú energiatermelő kapacitásaikat meghosszabbítják, illetve amelyeknek bevétele több mint 25 százalékos arányban a szénszektorból származik. Emellett az Erste Csoport nem nyújt finanszírozást a továbbiakban a szén, mint nyersanyag (árutőzsdei) kereskedéséhez, valamint szén tárolásához és feldolgozásához.

A közvetlenül széneszközök finanszírozására vonatkozó hitelezési kapcsolatok fennmaradnak a vonatkozó szerződések lejártáig, az ebben a körben meglévő megújuló szerződések 2023. év végén túl már nem hosszabbíthatóak meg.

A szén még ma is releváns tényező, különösen Kelet-Közép-Európa energiaellátásában, így a régió egyes országaiban továbbra is elsődleges energiaforrásként szolgál a távhőellátásban. Ezeket a jelenlegi függőségeket is figyelembe véve az Erste Csoport az energiabiztonság és a társadalmi felelősségvállalás csorbítása nélkül kívánja támogatni a régió szénfelhasználási átmenetét. Mindezek alapján az Erste Csoport mélyreható egyeztetést kíván folytatni érintett vállalati ügyfeleivel annak érdekében, hogy a 2023 végéig hiteles átmeneti terveket állíthassanak össze.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS