Újabb 20 milliárd forint támogatás a hazai vállalatok innovációira

2020. 10. 14., 15:15

A munkahelyteremtést és Magyarország versenyképességének erősítését is szolgálja a PIACI KFI pályázati konstrukció, amelynek keretében most újabb 20 milliárd forint támogatásra pályázhatnak az érdeklődők – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese.

A lehetőséggel exportképes új termékek, szolgáltatások és technológiák fejlesztése esetében élhetnek a vállalkozások és kutató-tudásközvetítő szervezetek.

Az idén nyáron meghirdetett PIACI KFI pályázati konstrukció eredeti keretösszegét a nagy érdeklődés miatt az ITM már akkor is jelentősen megemelte: így az első fordulóban 40,88 milliárd forint helyett több mint 59 milliárd forintra nyújthatott be pályázatot az a 152 projekt, amely támogató szakmai véleményt kapott. A pályázat mostani újabb fordulója ezen az összegen felül további 20 milliárd forintot biztosít a hazai vállalkozások innováció-ösztönzésére. Az ITM kiemelten támogatja az olyan projektek megszületését, melyek szakmai alapú együttműködések útján jönnek létre, bevonva a hazai és nemzetközi kutatóintézeteket, egyetemeket, üzleti partnereket, vállalatokat. A meghirdetett keretösszeg olyan új termékek, szolgáltatások és technológiák létrehozását, kifejlesztését célozza, melyek fokozzák a magyar gazdaság versenyképességét, exportképesek és akár új munkahelyek létrehozását is eredményezhetik.

A pályázatok benyújtása két szakaszban zajlik, az első szakaszban a projektötleteket lehet benyújtani véleményezésre október 14–22. között, vagy amíg a benyújtott igények összege meg nem haladja a 100 milliárd forintot. A második szakaszban a részletes támogatási kérelmek adhatók be legkésőbb 2021. január 29-ig.

A PIACI KFI pályázaton belül két alprogramra lehet pályázni, az „A” alprogram egyénileg pályázható 100–400 millió forint összegig, míg a „B” alprogram csak konzorciumok számára elérhető 400–800 millió forint összegig. (ITM Kommunikáció)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 13:10:00
2024 márciusában tovább emelkedtek a lakbérek, országosan 0,8, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex friss adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS