Szélenergia-pályázat Magyarországon: átrendezi a képet a pontozás

Szélenergia-pályázat Magyarországon: átrendezi a képet a pontozás
2026. 08. 11., 09:20

A MEKH közzétette a szélerőművi kapacitások kiosztására irányuló pályázati kiírás tervezetének második ütemét, amely a júliusi anyagot a kiértékelési szempontrendszerrel, a súlyszámokkal és a mellékletekkel egészíti ki. A részletek több ponton átrendezték azt a képet, amelyre az első tervezet alapján számítani lehetett – jelezte dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje.

A keret marad, de a súlyszámok jelentősen árnyalják a képet

Az alapparaméterek nem változtak. Elsődleges technológiaként kizárólag szélerőmű pályázható, mellé másodlagos elemként csak villamosenergia-tároló vehető fel, amelynek beépített teljesítménye nem haladhatja meg a szélerőműét. A belépési küszöb továbbra is 15 MW beépített teljesítmény és 15 MVA betáplálási igény, a beadási ablak 2026. szeptember 1. és 18. között nyílik, az eredményhirdetés legkésőbb december 2-án. Az ajánlati biztosíték a benchmark beruházási érték 0,5 százaléka, a teljesítési biztosíték 2,5 százaléka, a benchmark szélerőműnél 406 millió forint/MW, tárolónál 200 millió forint/MWh. Az aFRR szabályozási képesség vállalása kötelező.

Ami újdonság, az a súlyszámok megjelenése. Az első tervezet lényegében projektérettségi versenynek látszott. A most közzétett szempontrendszerben a formális előkészítettség, tehát a megvalósíthatósági tanulmány, a területbiztosítás, a hiteles szélmérés, az egyéves madár- és denevérmonitoring és a környezetvédelmi engedély együttesen 10 százalékot ér.

A közszféra bevonása lett a legnagyobb tétel

A megjelent súlyszámok alapján 20 százalék jár azért, ha a pályázó vállalja, hogy nyertessége esetén vételi jogot biztosít, amellyel a Magyar Állam, az érintett önkormányzat vagy az általuk kijelölt szervezet 30 százalékos részesedést szerez a projekttársaságban.

A vállalás mögötti konstrukció ugyanakkor még nem áll rendelkezésre. A nyilatkozatminta melléklete üres, a tervezet pedig maga rögzíti, hogy a részletek és a mögöttes jogszabályi háttér kidolgozás alatt áll. Nyitott a vételár, az értékelés módszertana, a joggyakorlás időpontja, valamint az, hogy a konstrukció hogyan viszonyul a finanszírozói biztosítéki csomaghoz. „Ez érdemi strukturális kötelezettségvállalás, amelynek részletei még nem ismertek, holott az komoly kihatással van a projekt megtérülésére” – hangsúlyozta dr. Szabó Gergely Gábor.

A közszféra ezen a ponton nem áll meg. További 10 százalék szerezhető azzal, ha a pályázó az éves termelés legalább 5 százalékát legalább öt éven át önkormányzati vagy állami tulajdonú vevőnek értékesíti, aláírt szándéknyilatkozattal vagy előszerződéssel igazolva. A pontszám ott dönt, ahol az adott csomóponton az igények meghaladják a kiosztható kapacitást. Ilyen csomóponton az állami és önkormányzati szempontokhoz nem alkalmazkodó pályázónak nehéz behoznia a hátrányát.

Rugalmasság, tároló és biztosíték

További 20 százalék jár a rendszerszintű rugalmasságért és a másodlagos technológiáért. A tárolóval szemben támasztott műszaki követelmények többek közt az alábbiak: legalább négy órányi folyamatos kitárolás, legalább 90 százalékos AC-AC körhatásfok, 6000 teljes ciklus, tizenöt éves élettartam és az FCR, aFRR, mFRR szolgáltatásokhoz előírt akkreditációs megfelelés.

Ehhez társul a teljesítési biztosíték 15 százalékos súlya. A minimum a benchmark beruházási érték 2,5 százaléka, a maximális pontszámhoz viszont ennek több mint kétszeresét kell felajánlani, ami komoly finanszírozási vállalás lehet – hangsúlyozta dr. Szabó Gergely Gábor.

A négy tétel együtt, tehát a tulajdonosi vállalás, a közszférának történő értékesítés, a rugalmasság és a biztosíték, a pontszám mintegy 65 százalékát mozgatja, azaz a verseny érdemben ezeken a szempontokon dől el.

További fontos részletek

A portfólióméret korlátozott. Egy társaságcsoport csomópontonként egy pályázatot adhat be, és az összes csomópontra együttesen legfeljebb 100 MVA-t nyerhet el. A pályázat benyújtásától a döntés véglegessé válásáig a pályázó személyében jogutódlás nem következhet be.

Az építési engedélyt legkésőbb 2029. június 30-ig meg kell küldeni a Hivatalnak, ennek elmaradása az elnyert kapacitás és a teljesítési biztosíték elvesztésével jár. A tervezet kimondja, hogy a Hivatal mentesítő feltételt nem biztosít, tehát a hálózati engedélyes késedelme vagy egy engedély bírósági megtámadása a fejlesztő kockázata marad.

A megpályázott hálózati csomópont külön titkosított bontási dokumentumba kerül, amelyet közjegyző bont fel, a megjelölése pedig nem hiánypótolható és nem módosítható. A csomópont megválasztása tehát egyszeri, javíthatatlan döntés.

Nyitott kérdések

A pályázói döntéshez szükséges adatok egy része továbbra sem áll rendelkezésre. Nem ismert a csomópontonként kiosztható kapacitás, hiányzik az állami-önkormányzati 30 százalékos tulajdonrészre vonatkozó vállalás nyilatkozatmintája, és nem szerepel a tervezetben a kötelező térítésmentes átadással érintett csomópontok műszaki tartalma sem. Ezek hiányában sem a műszaki, sem a pénzügyi modell nem véglegesíthető.

Mit jelent ez a fejlesztőknek?

A pontozás megjelenésével a felkészülés sorrendje is megváltozik. A súlyszámok alapján az a fő kérdés, hogy a fejlesztő, befektető elfogadja-e a tulajdonosi és pénzügyi vállalásokat. Ezek a döntések a társasági struktúrát, a finanszírozást és az ütemezést egyszerre érintik.

„A tervezet továbbra is a nagyobb, tőkeerős projekteket célozza, de már más okból, mint júliusban. Most elsősorban a tulajdonosi és biztosítéki oldalt kell rendezni, az engedélyezési és műszaki szempontok ehhez képest kisebb kockázatú tételek”– hangsúlyozta dr. Szabó Gergely Gábor.

A tervezet még alakulhat, észrevételt a konzultáció második szakaszában is lehet küldeni a MEKH részére augusztus 13-ig, a Hivatal pedig szeptember 3-án tájékoztatót tart a pályázati eljárás rendjéről.

„A tulajdonosi, finanszírozási és engedélyezési kérdéseket a rövid határidők miatt együtt, már a beadási ablak megnyílása előtt érdemes átgondolni” – javasolja dr. Szabó Gergely Gábor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 08., 16:10
A 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7 százaléka, idén pedig 10 százalékuk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.
2026-09-08 08:50:00
A júliusi 1,2 százalék után 2026. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 1,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-09-07 21:45:22
Vállalkozásfejlesztési fórum a VOSZ Budapesti Vállalkozásfejlesztési Iroda és a VOSZ Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Szervezete szervezésében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS