A közelmúltban társadalmi egyeztetésre bocsátottak egy új rendelettervezetet, amelynek célja a megújuló energiaforrások nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe – tájékoztatott Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár.
Steiner a Portfoliónak adott interjújában emlékeztetett: a távhőtermelésben Magyarországon többféle technológia is működik: a rendszert kiszolgáló cégek vagy vállalkozások egyesítik az energiatermelést és a szolgáltatást, de vannak olyan esetek is, amikor több különböző hőtermelő egység kapcsolódik ugyanarra az infrastruktúrára. „A távhő nagy pozitívuma, hogy ellenőrzött körülmények között és nagyobb méretekben állítjuk elő az energiát, mint ha egyesével tennénk, ami hatékonysági előnyöket eredményez.”
A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetben szereplő változásokat ismertetve kiemelte, hogy azok az állami és önkormányzati intézményeket – például iskolákat, kórházakat – érintik leginkább. Ezek a szereplők 2022 októberétől távhőszolgáltatói önköltségi árszinten fizetnek. „A gázárak energiaválság alatti emelkedése a távhőtermelésben azért tükröződött, mert a távhő hőtermelési portfóliója kétharmadában földgázt tartalmaz, ami így jelentős drágulást eredményezett az intézményi hődíjaknál is” – mondta az államtitkár.
Az új rendelet másik fő célja, hogy ösztönözze a megújuló energiaforrások arányának növekedését a távhőtermelésben, amit konkrét fejlesztési pályázatok követnek. Az Európai Bizottság jóváhagyta az Energiaügyi Minisztérium 95 milliárd forintos beruházási és fejlesztési támogatási tervét, amelynek keretében új megújuló energiaforrásokkal működő távhőtermelő technológiák kiépítésére és a meglévő rendszerek energiahatékonyságának javítására nyílik lehetőség – számolt be Steiner Attila. A pályázatokat várhatóan az év végéig kiírják a távhőszolgáltatók és a távhőtermelők számára. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében „a kormány a távhőszolgáltatók nyereségrátájának növelésén is dolgozik”, a jelenlegi szabályozás ugyanis csupán 2 százalékos nyereséget enged meg, ami nehezíti a beruházások megvalósítását.
A pályázatokat az EU Modernizációs Alapjának keretéből finanszírozhatják, amelyben a felzárkózó tagállamok részesülnek az ETS kvótabevételekből annak érdekében, hogy az energiarendszereiket korszerűsíthessék és a kibocsátásukat csökkenthessék. Magyarország ebből a forrásból már több projektet is indított korábban, a keretből többek között nagy akkumulátoros energiatárolókat építenek. (MTI)
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.