Steiner Attila: óriási energetikai pályázat indul ősszel

2024. 09. 30., 17:30

A közelmúltban társadalmi egyeztetésre bocsátottak egy új rendelettervezetet, amelynek célja a megújuló energiaforrások nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe – tájékoztatott Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár.

Steiner a Portfoliónak adott interjújában emlékeztetett: a távhőtermelésben Magyarországon többféle technológia is működik: a rendszert kiszolgáló cégek vagy vállalkozások egyesítik az energiatermelést és a szolgáltatást, de vannak olyan esetek is, amikor több különböző hőtermelő egység kapcsolódik ugyanarra az infrastruktúrára. „A távhő nagy pozitívuma, hogy ellenőrzött körülmények között és nagyobb méretekben állítjuk elő az energiát, mint ha egyesével tennénk, ami hatékonysági előnyöket eredményez.”

A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetben szereplő változásokat ismertetve kiemelte, hogy azok az állami és önkormányzati intézményeket – például iskolákat, kórházakat – érintik leginkább. Ezek a szereplők 2022 októberétől távhőszolgáltatói önköltségi árszinten fizetnek. „A gázárak energiaválság alatti emelkedése a távhőtermelésben azért tükröződött, mert a távhő hőtermelési portfóliója kétharmadában földgázt tartalmaz, ami így jelentős drágulást eredményezett az intézményi hődíjaknál is” – mondta az államtitkár.

Az új rendelet másik fő célja, hogy ösztönözze a megújuló energiaforrások arányának növekedését a távhőtermelésben, amit konkrét fejlesztési pályázatok követnek. Az Európai Bizottság jóváhagyta az Energiaügyi Minisztérium 95 milliárd forintos beruházási és fejlesztési támogatási tervét, amelynek keretében új megújuló energiaforrásokkal működő távhőtermelő technológiák kiépítésére és a meglévő rendszerek energiahatékonyságának javítására nyílik lehetőség – számolt be Steiner Attila. A pályázatokat várhatóan az év végéig kiírják a távhőszolgáltatók és a távhőtermelők számára. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében „a kormány a távhőszolgáltatók nyereségrátájának növelésén is dolgozik”, a jelenlegi szabályozás ugyanis csupán 2 százalékos nyereséget enged meg, ami nehezíti a beruházások megvalósítását.

A pályázatokat az EU Modernizációs Alapjának keretéből finanszírozhatják, amelyben a felzárkózó tagállamok részesülnek az ETS kvótabevételekből annak érdekében, hogy az energiarendszereiket korszerűsíthessék és a kibocsátásukat csökkenthessék. Magyarország ebből a forrásból már több projektet is indított korábban, a keretből többek között nagy akkumulátoros energiatárolókat építenek. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 11. 07., 09:07
Növekszik a januárban hatályba lépett új ESG szabályozás után érdeklődők száma a kötelezetti körön túl, a kis- és középvállalkozások között is, de az ismeretek elmélyítése és megfelelő gyakorlati alkalmazása még időt igényel – derül ki a Billingo által, saját felhasználói körében végzett friss kutatásából, amelynek középpontjában az ESG-szempontok ismertsége, alkalmazása áll.
2024-11-08 22:08:00
Az idősebb generációk, ahogy haladunk felfelé a korban, egyre nagyobb ellenállást mutatnak a teljesen átlátható bérek gyakorlatával szemben – derül ki a PWC felméréséből.
2024-11-08 18:08:00
2023-ban egy hektár szántó átlagára 2,3 millió forint, bérleti díja 82 700 forint volt, az előbbi tétel 11 százalékkal, az utóbbi mindössze 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS