Nem zökkenőmentes az Út a munkaerőpiacra

2022. 05. 13., 17:22

Sokadszorra módosította a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik legrégebbi – és egyik legnagyobb keretösszegű – pályázatát, a 2015 őszén megjelent „Út a munkaerőpiacra” című kiemelt felhívást.

A mostani változások egyike a catering költségek elszámolását érinti. A rendezvényszervezés elszámolható költségei között szerepel az „1 résztvevőre és 1 napra jutó catering költség” tétel, amely a friss módosítás nyomán „nem haladhatja meg a bruttó 9000 forintot” – az előző verzióban itt még 6000 forint szerepelt.

A felhívás keretösszege ugyanakkor csökkent: 246,61 milliárd forintról 244,46 milliárd forintra.

Az „Út a munkaerőpiacra” (GINOP-5.1.1-15) 2015. szeptember 3-án jelent meg, azóta a mostani a 14. módosítás. A pályázati természetesen már lezárult, a megvalósítás azonban még folyamatban van. „A projekt fizikai befejezésének meg kell történnie legkésőbb 2022. december 31-ig” – olvashatjuk a felhívásban.

A felhívás célja olyan projekt megvalósítása, amely egyrészt az álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítását, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését szolgálja, másrészt a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépést kívánja elősegíteni azon közfoglalkoztatottak esetében, akik képessé tehetők és készek munkát vállalni a versenyszférában. A projekt keretében személyre szabott intézkedések – célzott munkaerő-piaci képzés, munkaerő-piaci szolgáltatások, a foglalkoztatás költségeinek átmeneti támogatása stb. – mellett az álláskeresőknek és a munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások elérhetőségének, minőségének, hatékonyságának javítása egyaránt támogatható.

Az eredetileg kijelölt pályázó a Nemzetgazdasági Minisztérium volt, a 2018-as változások között szerepelt, hogy a feladatot a Pénzügyminisztérium veszi át (pontosabban tarja meg).

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS