Milliós bukó is lehet a lakásfelújítás vége

2021. 02. 11., 18:45

Akár több millió forintot is elveszíthet az, aki – bár élni tud a lakás-felújítási támogatással – a folyósításhoz szükséges feltételeket nem megfelelően teljesíti – hívja fel a figyelmet a Bank360.

A 2021 januárjától igénybe vehető lakásfelújítási támogatás keretében a 25 év alatti gyermeket nevelők újíthatnak fel ingatlant úgy, hogy az állam a felújítási költségek 50 százalékáig, de legfeljebb 3 millió forintig támogatja a renoválást. A felújítási támogatás részleteit, és hogy jogosultak lehetünk-e a támogatásra, ezen az oldalon is ellenőrizhetjük.

Ahhoz, hogy megkapjuk a támogatást, nemcsak a támogatáshoz szükséges előzetes feltételeknek kell megfelelnünk, hanem a felújítás lebonyolításához szükséges dokumentációnak is rendben kell lennie, amelyet a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtani. A Bank360 szerint fontos, hogy a szükséges dokumentumok, mint például a számlák és vállalkozói szerződések beszerzése során alaposan és gondosan járjunk el.

Az egyik legnagyobb buktatója lehet a felújítási projektnek ugyanis, ha nem a támogatás előírásainak megfelelően számoljuk el az anyagköltséget és a munkadíjat. A támogatás folyósításának feltétele ugyanis, hogy szigorúan 50–50 százalékban számolhatók el ezek a tételek, ha pedig az egyik tétel kisebb összegű, az alapján kalkulálja a támogatást a Magyar Államkincstár.

Mivel a Bank360-hoz több megkeresés is érkezett a fenti szabályra vonatkozóan, néhány példán keresztül érdemes megvizsgálni, hogyan kell kalkulálni. A nem megfelelő számlák miatt ugyanis akár több millió forintot is elveszíthetünk a felújítási támogatásból, ami kifejezetten hátrányos lehet, ha a munkálatok finanszírozásához már az otthonfelújítási kölcsönt is felvettük.

Anyagköltség: 1 200 000 Ft. – Munkadíj: 0 Ft. Megszerezhető támogatás: 0 Ft

A Bank360-hoz több megkeresés is érkezett január óta azzal kapcsolatban, hogy jár-e a támogatás úgy, ha az igénylő csak anyagköltséget fedezne belőle, a munkát viszont maga végezné el.

Egy példával szemléltetve: a család megvenné a fürdőszoba felújításához szükséges elemeket, például csempét, festéket, burkolatot és nyílászárókat 1 200 000 forintért, de nem keresnek szakembert, hanem a család egy barátjával, házilag végeztetnék el a felújítást.

A család ebben az esetben hiába kalkulálna 600 000 forintos állami támogatással – azaz a felújítási költségek 50 százalékával – a számlákat nem fogják tudni elszámolni. Az anyagköltség mellé ugyanis nem tudnak majd felmutatni vállalkozói szerződéssel igazolt munkadíjat, ennek hiányában pedig az anyagköltségek – az 50–50 százalékos szabály miatt – nem számolhatóak el.

Nem lehetséges továbbá úgy sem élni a támogatással, hogy a munkálatokat családon belül végeztetnénk el, akár számlával igazolva, hisz a szabályok alapján nem dolgoztathatunk közeli hozzátartozóval.

Szintén elveszítjük a támogatást, ha a fordított helyzet következik be, tehát például rendelkezünk a felújításhoz szükséges építőanyaggal, és a szakember munkadíját szeretnénk fedezni a támogatásból. Ebben az esetben sem fogjuk tudni érvényesíteni a munkadíjra vonatkozó számla tartalmát a támogatáshoz – megint csak az 50-50 százalékos szabály miatt.

Anyagköltség: 3 000 000 Ft. – Munkadíj: 900 000 Ft. Megszerezhető támogatás: 1 800 000 Ft.

Tegyük fel, hogy a család egy kerti pavilon felépítését szeretné finanszírozni a támogatás segítségével grillezéshez, kisebb családi összejövetelekhez: a projekt támogatható, a megvásárolandó anyagok költsége 3 000 000 forint, a kivitelező pedig 900 000 forintért végezné el a munkát. A család úgy számol, hogy a felújítási támogatás a költségek felét tenné ki, tehát 1  950 000 forintot kapnának vissza.

A való életben azonban csalódni fognak: az 50–50 százalékos anyagköltség - munkadíj megoszlás ugyanis ebben az esetben sem teljesülne, így a folyósító a kisebb összértékű tételt, a munkadíjat veszik alapul: 900 000 forint lesz elszámolható anyagköltségből is, tehát összesen 1,8 millió forint támogatást kaphat a család.

Anyagköltség: 4 000 000 Ft. – Munkadíj: 3 000 000 Ft. Megszerezhető támogatás: 3 000 000 Ft.

Nézzünk egy másik típusú problémát: egy család a teljes fűtésrendszert korszerűsítené az otthonán, ehhez az anyagköltség 4 millió forint, a munkadíj pedig 3 millió forint lenne. Előzetesen összesen 7 000 000 forintos kiadásra számolnak 50 százalékos visszatérítést, tehát 3,5 millió forintra számítanak.

Ők szintén csalódni fognak: a támogatás összege ugyanis legfeljebb 3 000 000 forint lehet, így – bár a projekt természetesen lehet összesen több mint 6 millió forint – ennél nagyobb állami támogatás nem kapható rá.

Ezek a legfontosabbak

Ha a maximális összeget, 3 millió forintot szeretnénk felvenni, egy egyszerű szabályt mindenképpen követni kell: legalább 6 millió forint legyen a felújítás teljes költsége és a munkadíj és az anyagköltség is érje el legalább a 1,5 - 1,5 millió forintot. Ha megfelelünk az egyéb szabályoknak is, akkor 3 millió forint lesz a folyósítható állami támogatás.

Amennyiben viszont a 6 milliós felújítás anyagköltsége vagy munkadíja külön-külön nem éri el a másfél millió forintot, akkor biztosan nem kaphatjuk meg a maximális állami támogatást.

Ebben az esetben az 1,5 millió forint alatti részösszeget kell venni, és azt kell megduplázni.

Mire kell még figyelni a számlánál?

Természetesen a díj nagysága csak egy tényező. A számla befogadhatósága más feltételeken is múlik, melyek közül fontos észben tartani, hogy:

  • csak 2021. január 1. után kiállított számlát adhatunk le,
  • nem mindegy, hogy milyen vállalkozó állítja ki a számlát: arról már írtunk, hogy a vállalkozó nem lehet közeli hozzátartozó, de a felújítást végző gazdasági társaságban sem lehet tag, tulajdonos vagy alkalmazott sem az igénylő, sem közeli hozzátartozója,
  • külföldi számla sem fogadható el, csak ha a vállalkozó rendelkezik magyar adószámmal,
  • 5 százalékos áfát tartalmazó számla nem fogadható el,
  • olyan számla sem fogadható el, amelyet csok kapcsán már felhasználtunk.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.