Mi van a gazellákkal? – Két lépésben közel negyedére csökkent a GINOP-pályázat keretösszege

2019. 06. 04., 12:31

Az eredeti 33,57 milliárdról két lépésben 9 milliárd forint alá csökkent a „Gyors növekedésű (gazella) vállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása” című GINOP-pályázat keretösszege.

A Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programjának (GINOP) keretében, 2017 tavaszán, 33,57 milliárd forintos keretösszeggel megjelent felhívás a feldolgozóipari ágazatokban működő, nagy növekedési potenciállal rendelkező beszállító vállalkozások komplex fejlesztéseihez nyújt (25–500 millió forint közötti, vissza nem térítendő) támogatást, előnyben részesítve az Ipar 4.0 technológiai megoldásokat.

Azt, hogy a keretösszeg változni fog, egy 2018. februári közlemény vetítette előre, amelyben – többek között – ezt olvashattuk: „Várható, hogy már a program kezdeti szakaszában olyan, fejlesztéspolitikai szempontból mértékadó alátámasztó adatok és információk kerülnek felszínre, amelyek szükségessé teszik a GINOP-1.2.7-17 kódszámú felhívás módosítását.”

A legfontosabb módosítást aztán 2018 májusában jelentette be a kormány a hivatalos pályázati portálon: a GINOP-1.2.7-17 felhívás keretösszege 18,65 milliárd forintra módosult.

A pályázat már lezárult, támogatási kérelmeket 2017. szeptember 14-től 2017. október 19-ig és 2018. február 15-től 2018. március 15-ig lehetett benyújtani. (Itt is volt változás: az eredeti kiírás szerint az utolsó kör 2019. május 31-én ért volna véget.) A pályázók azonban vagy kevesen voltak, vagy nem feleltek meg a kiírás feltételeinek, ugyanis több mint egy évvel az utolsó beadási határidőt követően, 2019. május 31-én a keretösszeget 8,654 milliárd forintra csökkentették.

Ami pedig a támogatandó „gazellák” számát illeti: a pályázati archívum tanúsága szerint a kormány mind a 33,57 milliárd, mind a 8,654 milliárd forintos keretösszeg mellett a 70–85 darab támogatott kérelemmel számolt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS