METÁR-tender: 183-ból 57 pályázó nyert

2021. 12. 13., 19:42

Kihirdette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a megújuló energiaforrásból termelt áram támogatására kiírt harmadik tender eredményét, a felhívásra összesen 183 ajánlat érkezett, amelyek közül 57 pályázat nyert.

Közleményében a MEKH felidézte, hogy az idén áprilisban harmadik alkalommal írta ki a megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelés támogatását célzó METÁR-tendert. A METÁR támogatás célja, hogy költséghatékonyan ösztönözze a környezetbarát, megújuló energiaforrásokat felhasználó áramtermelést és az új beruházások indítását.

A tájékoztatás szerint a harmadik tenderen is erős volt a verseny, az érvényes pályázatokat tekintve mintegy kétszeres, összességében pedig több mint háromszoros volt a túljelentkezés a kiírt évi 300 gigawattóra (GWh) támogatható mennyiségre.

Az 57 nyertes pályázat mindegyike naperőmű megvalósítására vonatkozott, összesen 183 megawatt (MW) teljesítménnyel. A kis támogatási kategóriában (az 1 MW alatti erőművek esetében) 42, míg a nagy támogatási kategóriában (az 1 MW és 20 MW közötti erőműveknél) 15 nyertes pályázat született.

Az ajánlati árak a 20 MW alatti erőművi méret és a költségek alakulását terhelő bizonytalanságok ellenére is kedvezőek voltak – jelezte a MEKH.

A kis támogatási kategóriában az átlagos nyertes ajánlati ár kilowattóránként (kWh) 21,26 forint, a nagy támogatási kategóriában kilowattóránként 16,15 forint, a két kategóriára együttesen pedig kilowattóránként 16,99 forint volt a nyertes ajánlati árak átlaga.

A kedvező ajánlatok és az erős verseny miatt az előző pályázathoz viszonyítva mintegy 5 százalékos árcsökkenés következett be.

A pályázaton megítélt zöldprémium-támogatásnak és a megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően összesen évente 299 GWh villamosenergia-mennyiség előállítása valósulhat meg megújuló, környezetbarát forrásokból. A MEKH becslése szerint a nyertes pályázatok mintegy 62 milliárd forint új beruházást indukálnak, és az általuk megtermelt áram mintegy 140 ezer háztartás igényét tudja fedezni.

A pályázaton gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok indulhattak, amelyek vállalták, hogy új beruházással létesítenek megújuló erőművet, vagy meglévő erőművüket az eredeti beruházási érték 50 százalékát meghaladó mértékben fejlesztik. Az új erőműegységeknek a nyertessé nyilvánító határozat kézhezvételét követő három éven belül kell kereskedelmi üzembe állniuk. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 11:15:26
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS