Másfél milliárd forint támogatást kap a Gyermelyi Zrt. új gabonatároló rendszer építéséhez

Másfél milliárd forint támogatást kap a Gyermelyi Zrt. új gabonatároló rendszer építéséhez
2022. 01. 31., 19:55

Mintegy 3 milliárd forintból 40 ezer tonnás gabonatároló rendszert épít a Gyermelyi Zrt., a beruházáshoz nyújtott másfél milliárd forintos vissza nem térítendő, 20 százalékban uniós támogatásról szóló okiratot Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára adta át a cég székhelyén Tóth Bélának, a Gyermelyi Zrt. elnökének.

Az államtitkár elmondta: a feldolgozó kapacitások fejlesztése érdekében tavaly az élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére 50 milliárd forint értékben, komplex beruházásokra pedig 200 milliárd forint keretösszeggel írtak ki pályázati felhívásokat. Országos szinten 1187 pályázat érkezett 400 milliárd forintot meghaladó összegben. Az Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése elnevezésű felhívásban eddig 64 kérelem részesült több mint 46,2 milliárd forint támogatásban.

Farkas Sándor kiemelte: a kormány az élelmiszeripari termékek feldolgozottsági szintjének növelése érdekében az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz biztosított nemzeti kiegészítő forrás mértékét a korábbi 17,5 százalékról a maximális 80 százalékra emelte. Így az új uniós ciklusban összesen 4265 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztésekre. A „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program megvalósulása, az élelmiszertermelés modernizációjának érdekében 2022 nyaráig dönteni kívánnak a majdnem háromezer milliárd forintos keretösszegre érkezett pályázatokról.

Tóth Béla, a Gyermelyi Zrt. elnök-igazgatója elmondta, a 2023-as betakarításra elkészülő tároló rendszer a cég harmadik malmát szolgálja ki, a létesítményben a malom fél évre elég alapanyagát lehet tárolni. A 4 silóból álló, 40 000 tonnás gabonatároló rendszer óránként 200 tonna búzát tud megmozgatni. Az automata termékforgatás közben a tisztítást és a szellőztetést is elvégzik a berendezések. A silókon kívüli egyéb kiegészítő berendezések, szállítópályák magyar gyártmányúak, a kivitelezési és elektromos tervek is magyar mérnökök munkája.

A vállalatcsoport termékei előállítására zárt integrációt működtet, amely európai szinten is egyedülálló. A liszt termékpályát megalapozó növénytermesztési ágazat 8400 hektár földterületen gazdálkodik.

{cikkbanner]

A vállalatcsoport az MTA Martonvásári Kutatóintézete által nemesített vetőmagokat szaporítja, amit a saját vetőmagüzemében dolgoz fel. Ebből az integrációban lévő gazdáknál és a vállalatcsoport területein étkezési búzát termesztenek, a termést helyben őrölve használják fel a tésztagyártásra.

A cég Magyarország egyik legnagyobb tojástermelője is. Az évi 140 millió darab tojást adó ágazat már a naposcsibe nevelésétől kontrollálja a folyamatot. Az állatok takarmányszükségletéről a 2018-ban átadott takarmánygyár gondoskodik. A megtermelt tojást zömében a tésztagyárban használják, másik része pedig héjas tojásként jut a piacra. A tésztagyár évi 70 000 tonna száraztészta előállítására alkalmas. A Magyarországon elfogyasztott száraztészta majdnem fele ebből az üzemből kerül ki, valamint exportra jelenleg a világ 24 országába szállít tésztát a vállalat.

A cégcsoport az elmúlt öt évben 22 milliárd forintot fordított beruházásokra. A társaság közel 500 főt foglalkoztat közvetlenül, az általa szervezett termelési integráció több ezer családnak jelent biztos megélhetést. (MTI)

A képen Tóth Béla (b) és Farkas Sándor. Fotó: Koszticsák Szilárd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS