„Középületek energetikai fejlesztéseinek előkészítése”: 6 milliárd forintra lehet pályázni

2021. 10. 22., 14:50

Megjelent a „Középületek energetikai fejlesztéseinek előkészítése” c. felhívás, amely 6 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a felsőoktatási intézmények energiahatékonyságot fokozó beruházásainak előkészítését – jelentette be Schanda Tamás.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese elmondta, a tervezett fejlesztések hozzájárulnak Magyarország  kibocsátás-csökkentési, klímasemlegességi céljainak eléréséhez, mérséklik az egyetemek energiaköltségeit, korszerűbb, kényelmesebb körülményeket biztosítanak az oktatók munkavégzéséhez, a hallgatók tanulásához.

A KEHOP-5.2.15-21 pályázat keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény mellékletében felsorolt, államilag elismert felsőoktatási intézmények és a Magyarországon nyilvántartásba vett, felsőoktatási intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok igényelhetnek legfeljebb 1 milliárd forintot épületenergetikai projektek előkészítésére és azok elindításának ösztönzésére. A kivitelezések előkészítését a támogatási szerződés hatályba lépését követő legfeljebb 12 hónapon belül, de legkésőbb 2023. november 30-ig meg kell valósítani.

A pályázati támogatással megtervezett beruházások eredményeként a felsőoktatási intézmények energiafelhasználása csökken, nagyobb mértékben támaszkodhat a tiszta megújuló energiaforrásokra. A fejlesztésekkel elért megtakarítások növelik az intézmények pénzügyi mozgásterét, amelyek így több forrást fordíthatnak a képzések színvonalának növelésére. 

Schanda Tamás kiemelte, hogy a kormány azt szeretné, ha a magyar fiatalok a jövő nyertesei lennének, ezért korábban sosem látott összegeket szán a hazai felsőoktatásra. 2021-ben a GDP közel 1,3 százaléka hasznosul az egyetemeken. Jövőre a több mint 1000 milliárd forintos fejlesztési forrásokat is beleértve ez az arány 1,9 százalék közelébe nő, hazánk a felsőoktatási ráfordításokban így éllovasnak számít Európában. A kormány a magyar oktatás történetében egyedülálló forrásmennyiséggel támogatja a képzési kínálat versenyképességének növelését – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

A felhívás itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS