Jelentős keretösszegű pályázat nyílt meg nemrégiben az önkormányzatok és szolgáltatók előtt a víz- és szennyvízkezelő rendszerek fejlesztésére, korszerű, környezetbarát és hatékony kialakítására. Ehhez igazodva a KÉK – Közmű Értékelési Keretrendszer felállításával olyan minőség-ellenőrzési rendszer lesz alkalmazható, amely biztosítja, hogy ezek a pénzek a lehető leghatékonyabban, a későbbiekben is fenntartható beruházásokra legyenek elköltve. A szakmai konferencia keretében adták át a KÉK Minősítést az annak elsőként megfelelő önkormányzatnak.
A nemrégiben megjelent KEHOP 2.1.1 pályázat keretében szétosztható 77 milliárd forint a víziközmű infrastruktúra átalakítására, fejlesztésére, műszaki állapotának felmérésére és javítására, valamint a víziközmű-rendszerek energiahatékonyságának javítására használható fel. Ezekre a célfeladatokra a települési önkormányzatok és a víziközmű-szolgáltatók pályázhatnak.
E források szakmailag megalapozott, átgondolt felhasználása és a fejlesztések hosszú távú hatékonysága volt a fő témája annak az ágazati konferenciának, amelyet a KÉK Víziközmű Infrastruktúra Nonprofit Zrt. szervezett több önkormányzat, az őket tömörítő TÖOSZ, számos szakmai szervezet és az Innovációs és Technológiai Minisztérium részvételével. A KÉK Közmű Értékelési Keretrendszer felállítását és a mögötte álló szakemberek célkitűzéseit a Belügyminisztérium, mint a hazai vízvagyon kezeléséért felelős tárca is támogatja.
A most megvalósítható projektek célja tehát, hogy érdemben javítsák a vízminőséget, növeljék a szolgáltatási színvonalat, fokozzák az energiatakarékosságot és csökkentsék a környezeti terhelést a víziközmű szolgáltatásban.
„Minderre végre van elegendő forrás, most kellő szakismeretre és előrelátásra is szükség van, hogy ezeket a pénzeket a legokosabban és a leghasznosabban költsük el” – mondta el Sztilkovics Szávó, a minőségbiztosítási rendszert felállító és működtető nonprofit zrt. felügyelőbizottságának elnöke (képünkön). A szakember szerint végre itt a lehetőség, hogy ne csak átmeneti, rövid távú felújításokat, hanem hosszú távú, stratégiai fejlesztéseket lehessen megvalósítani, ehhez pedig szerinte első helyen a meglévő közművek műszaki állapotát, fejlesztési szükségleteit kell felmérni.
Erre szolgál a Közmű Értékelési Keretrendszer, amely abban segíti az önkormányzatokat, hogy felülvizsgálják a tulajdonukban álló közmű állapotát és felmérjék, mely pontokon kell beavatkozni ahhoz, hogy költséghatékonyan, fenntarthatóan üzemeljenek. Ezzel pedig nemcsak óvják az egyik legfontosabb stratégiai alapinfrastruktúrát, de növelik is annak értékét, miközben jelentősen csökkentik a fenntartási költségeket és a környezetterhelést.
A pályázat részleteit, a források odaítélésének feltételeit, az azok kiosztásáért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetője, Dálnoky Noémi ismertette. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok számára jelentős segítség, ha megalapozott mérnöki értékelésre támaszkodhatnak a pályázatok összeállításakor.
Ilyen értelemben a KÉK, amelynek kidolgozásában és alkalmazásában számos ágazati szakember mellett a Budapesti Műszaki Egyetem is részt vesz, egy új, különösen hatékony eszköz az önkormányzatok kezében, amire kellő tudatossággal támaszkodhatnak a források megszerzése és a fejlesztések megvalósítása során.
A konferencián első alkalommal ismerték el szakmai díjjal a víziközmű tulajdonosok teljesítményét: a KÉK Víziközmű Infrastruktúra Minősítést a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fegyvernek város polgármestere, Tatár László vehette át.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.