KÉK biztosíték 77 milliárd forintnyi víziközmű-fejlesztésre

KÉK biztosíték 77 milliárd forintnyi víziközmű-fejlesztésre
2021. 09. 09., 18:15

Jelentős keretösszegű pályázat nyílt meg nemrégiben az önkormányzatok és szolgáltatók előtt a víz- és szennyvízkezelő rendszerek fejlesztésére, korszerű, környezetbarát és hatékony kialakítására. Ehhez igazodva a KÉK – Közmű Értékelési Keretrendszer felállításával olyan minőség-ellenőrzési rendszer lesz alkalmazható, amely biztosítja, hogy ezek a pénzek a lehető leghatékonyabban, a későbbiekben is fenntartható beruházásokra legyenek elköltve. A szakmai konferencia keretében adták át a KÉK Minősítést az annak elsőként megfelelő önkormányzatnak.

  • Jelentős keretösszegű pályázat nyílt meg nemrégiben az önkormányzatok és szolgáltatók előtt a víz- és szennyvízkezelő rendszerek fejlesztésére, korszerű, környezetbarát és hatékony kialakítására. Ehhez igazodva a KÉK – Közmű Értékelési Keretrendszer felállításával olyan minőség-ellenőrzési rendszer lesz alkalmazható, amely biztosítja, hogy ezek a pénzek a lehető leghatékonyabban, a későbbiekben is fenntartható beruházásokra legyenek elköltve. A szakmai konferencia keretében adták át a KÉK Minősítést az annak elsőként megfelelő önkormányzatnak.

A nemrégiben megjelent KEHOP 2.1.1 pályázat keretében szétosztható 77 milliárd forint a víziközmű infrastruktúra átalakítására, fejlesztésére, műszaki állapotának felmérésére és javítására, valamint a víziközmű-rendszerek energiahatékonyságának javítására használható fel. Ezekre a célfeladatokra a települési önkormányzatok és a víziközmű-szolgáltatók pályázhatnak. 

E források szakmailag megalapozott, átgondolt felhasználása és a fejlesztések hosszú távú hatékonysága volt a fő témája annak az ágazati konferenciának, amelyet a KÉK Víziközmű Infrastruktúra Nonprofit Zrt. szervezett több önkormányzat, az őket tömörítő TÖOSZ, számos szakmai szervezet és az Innovációs és Technológiai Minisztérium részvételével. A KÉK Közmű Értékelési Keretrendszer felállítását és a mögötte álló szakemberek célkitűzéseit a Belügyminisztérium, mint a hazai vízvagyon kezeléséért felelős tárca is támogatja.

A most megvalósítható projektek célja tehát, hogy érdemben javítsák a vízminőséget, növeljék a szolgáltatási színvonalat, fokozzák az energiatakarékosságot és csökkentsék a környezeti terhelést a víziközmű szolgáltatásban. 

„Minderre végre van elegendő forrás, most kellő szakismeretre és előrelátásra is szükség van, hogy ezeket a pénzeket a legokosabban és a leghasznosabban költsük el” – mondta el Sztilkovics Szávó, a minőségbiztosítási rendszert felállító és működtető nonprofit zrt. felügyelőbizottságának elnöke (képünkön). A szakember szerint végre itt a lehetőség, hogy ne csak átmeneti, rövid távú felújításokat, hanem hosszú távú, stratégiai fejlesztéseket lehessen megvalósítani, ehhez pedig szerinte első helyen a meglévő közművek műszaki állapotát, fejlesztési szükségleteit kell felmérni.

Erre szolgál a Közmű Értékelési Keretrendszer, amely abban segíti az önkormányzatokat, hogy felülvizsgálják a tulajdonukban álló közmű állapotát és felmérjék, mely pontokon kell beavatkozni ahhoz, hogy költséghatékonyan, fenntarthatóan üzemeljenek. Ezzel pedig nemcsak óvják az egyik legfontosabb stratégiai alapinfrastruktúrát, de növelik is annak értékét, miközben jelentősen csökkentik a fenntartási költségeket és a környezetterhelést.

A pályázat részleteit, a források odaítélésének feltételeit, az azok kiosztásáért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetője, Dálnoky Noémi ismertette. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok számára jelentős segítség, ha megalapozott mérnöki értékelésre támaszkodhatnak a pályázatok összeállításakor.

Ilyen értelemben a KÉK, amelynek kidolgozásában és alkalmazásában számos ágazati szakember mellett a Budapesti Műszaki Egyetem is részt vesz, egy új, különösen hatékony eszköz az önkormányzatok kezében, amire kellő tudatossággal támaszkodhatnak a források megszerzése és a fejlesztések megvalósítása során.

A konferencián első alkalommal ismerték el szakmai díjjal a víziközmű tulajdonosok teljesítményét: a KÉK Víziközmű Infrastruktúra Minősítést a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fegyvernek város polgármestere, Tatár László vehette át.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS