Harmadszor is megemelte a kormány egy 2015-ös EFOP-felhívás keretösszegét

2020. 01. 03., 10:05

Tovább emelkedett a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának (EFOP) keretében megjelent „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” című (EFOP-1.1.1-15) felhívás keretösszege.

A 2015 októberében megjelent felhívás már lezárult; támogatási kérelmet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és a Magyar Államkincstár konzorciuma adhatott be (2015. november 30-ig).

Változások

Az eredeti keretösszeg 8 milliárd forint volt, ezt 2017 júniusában 10 milliárd forintra, ugyanezen év augusztusában 12 milliárd forintra emelte a kormány. A legfrissebb (2020 január 2-i) módosítással a keretösszeg 13 965 294 850 forintra nőtt.

A felhívás két fontos indikátora a fogyatékossággal élő résztvevők száma, valamint a program elhagyását követően a munkaerő piacra vagy munkaerő-piaci programba belépők száma. Az eredeti „célérték” mindkét mutatóra 4200 fő volt, a 2017. júniusi keretösszeg-emeléskor az előbbi 10 000-re, az utóbbi 5250-re módosult, két hónappal később pedig (a keretösszeg második emeléskor) 12 000-re, illetve 7000-re. A 2020-as keretösszeg-emeléskor a kormány az indikátorokat nem változtatta meg.

Célkitűzések

A projekt elsődleges célja a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piaci integrációjának és foglalkoztatásának elősegítése és képzettségi szintjének növelése foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtásával és munkaerő-piaci aktív eszközök alkalmazásával. További cél a munkaadók szemléletének formálása a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása érdekében – olvasható a felhívásban.

Hogyan érhetőek el ezek a célok?

A közvetlen célcsoport (megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő személyek) számára biztosított támogatások:

  • egyéni fejlesztési terv elkészítése, módosítása és a teljesülés nyomon követése,
  • foglalkozási rehabilitációt elősegítő szolgáltatások biztosítása, támogatása
  • a munkába helyezéshez, illetve képzésbe vonáshoz kapcsolódó alkalmassági-, foglalkoztathatósági vizsgálatok megvalósítása,
  • a munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakmai, közlekedési (jogosítvány kategóriák) és kapcsolódó hatósági képzések, valamint nyelvi képzésekhez kapcsolódó támogatások,
  • támogatott foglalkoztatás (bér és járulék támogatás nyújtásával), beleértve az önfoglalkoztatást, és a próbamunka céljából végzett egyszerűsített foglalkoztatás támogatását,
  • a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyre jutásának, valamint az együttműködési, képzési helyszínekre való eljutás biztosítása, munkába járásának támogatása.

A közvetett célcsoport (munkáltatók) számára biztosított támogatások:

  • a potenciális munkaadók számára érzékenyítő tréningek lefolytatása,
  • foglalkozási rehabilitációt elősegítő szolgáltatások szervezése és biztosítása,
  • a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyre jutásának, munkába járásának támogatása,

a célcsoport munkába járáshoz adott foglalkoztató által biztosított költségtérítés támogatása. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS