Harmadszor is megemelte a kormány egy 2015-ös EFOP-felhívás keretösszegét

2020. 01. 03., 10:05

Tovább emelkedett a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának (EFOP) keretében megjelent „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” című (EFOP-1.1.1-15) felhívás keretösszege.

A 2015 októberében megjelent felhívás már lezárult; támogatási kérelmet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és a Magyar Államkincstár konzorciuma adhatott be (2015. november 30-ig).

Változások

Az eredeti keretösszeg 8 milliárd forint volt, ezt 2017 júniusában 10 milliárd forintra, ugyanezen év augusztusában 12 milliárd forintra emelte a kormány. A legfrissebb (2020 január 2-i) módosítással a keretösszeg 13 965 294 850 forintra nőtt.

A felhívás két fontos indikátora a fogyatékossággal élő résztvevők száma, valamint a program elhagyását követően a munkaerő piacra vagy munkaerő-piaci programba belépők száma. Az eredeti „célérték” mindkét mutatóra 4200 fő volt, a 2017. júniusi keretösszeg-emeléskor az előbbi 10 000-re, az utóbbi 5250-re módosult, két hónappal később pedig (a keretösszeg második emeléskor) 12 000-re, illetve 7000-re. A 2020-as keretösszeg-emeléskor a kormány az indikátorokat nem változtatta meg.

Célkitűzések

A projekt elsődleges célja a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piaci integrációjának és foglalkoztatásának elősegítése és képzettségi szintjének növelése foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtásával és munkaerő-piaci aktív eszközök alkalmazásával. További cél a munkaadók szemléletének formálása a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása érdekében – olvasható a felhívásban.

Hogyan érhetőek el ezek a célok?

A közvetlen célcsoport (megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő személyek) számára biztosított támogatások:

  • egyéni fejlesztési terv elkészítése, módosítása és a teljesülés nyomon követése,
  • foglalkozási rehabilitációt elősegítő szolgáltatások biztosítása, támogatása
  • a munkába helyezéshez, illetve képzésbe vonáshoz kapcsolódó alkalmassági-, foglalkoztathatósági vizsgálatok megvalósítása,
  • a munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakmai, közlekedési (jogosítvány kategóriák) és kapcsolódó hatósági képzések, valamint nyelvi képzésekhez kapcsolódó támogatások,
  • támogatott foglalkoztatás (bér és járulék támogatás nyújtásával), beleértve az önfoglalkoztatást, és a próbamunka céljából végzett egyszerűsített foglalkoztatás támogatását,
  • a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyre jutásának, valamint az együttműködési, képzési helyszínekre való eljutás biztosítása, munkába járásának támogatása.

A közvetett célcsoport (munkáltatók) számára biztosított támogatások:

  • a potenciális munkaadók számára érzékenyítő tréningek lefolytatása,
  • foglalkozási rehabilitációt elősegítő szolgáltatások szervezése és biztosítása,
  • a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyre jutásának, munkába járásának támogatása,

a célcsoport munkába járáshoz adott foglalkoztató által biztosított költségtérítés támogatása. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-17 18:10:00
Az építőanyagok és kivitelezői kapacitások elérhetősége, a kiaknázható támogatási források, a kedvezményes finanszírozási lehetőségek és a várható ártrendek alapján a piacon most van a legjobb pillanat az építkezésre, felújításra az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint.
2025-03-17 11:35:00
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS