GINOP Plusz: 800–850 milliárd forintra pályázhatnak idén a vállalkozások

2024. 05. 15., 19:35

A 2021–2027-es időszakra szóló, uniós forrásból működő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) 2500 milliárd forint keretéből az idén mintegy 800–850 milliárd forint forrásra jelenik meg felhívás a vállalkozások számára – tájékoztatott Greinstetter Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára.

A helyettes államtitkár a GINOP Plusz Regionális Roadshow utolsó állomásán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában tartott sajtótájékoztatón elmondta: az idén hat felhívást terveznek megjelentetni közvetlenül kis- és közepes vállalkozásoknak.

380 milliárd forint értékben lesz nulla százalékos kedvezményes vállalati hitelprogram három hullámban. Ennek első hulláma már ismert, április 30-ától az ország kevésbé fejlett régióiban lévő vállalkozások adhatják be igényeiket, a kkv-technológiai plusz hitel program nagyságrendileg 150 milliárd forintos kerettel rendelkezik. Ennek budapesti „tükörlába” is megjelenik majd az év hátra lévő részében, és várható még egy nagyobb összegű kombinált hitel vállalati program is.

Négy kutatás-fejlesztési felhívást terveznek az idén 200 milliárd forint keretösszeggel. Ennek kisebb részét teszik ki az állami tulajdonban lévő kutatási infrastruktúrák laboratóriumi fejlesztései, a nagyobb rész pedig két cél között oszlik meg. Támogatni szeretnék a nagyobb volumenű vállalati alap- és iparkutatásokat, illetve a mikro és kisvállalkozások folyamat, gyártási innovációját, marketing innovációját.

Folytatódnak a döntően már futó munkaerőipaci programok is, ahol a keretösszeget emelik meg, és a szakképzés 4.0 stratégia mentén ágazati képzőközpontok további fejlesztését is tervezik.

A felhívások a következő hetekben megismerhetők lesznek, kellő felkészülési idő után a tervek szerint ősszel lehet majd beadni a pályázatokat.

Greinstetter Balázs elmondta: a 2014–2020 között a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból 3400–3500 milliárd forint került a magyar gazdaságba 156 felhíváson keresztül, a programoknak több tízezer kedvezményezettje volt. A GINOP forrásainak mintegy egyharmada kedvezményes hitel, kockázati tőke és kombinált program volt, a kihelyezés a Magyar Fejlesztési Bank MFB pont hálózatán jutott el a kedvezményezettekhez.

Kasziba Levente, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. EU üzleti igazgatóság igazgatója elmondta, 2014–2020 között 1100 milliárd forint pénzügyi eszközt helyeztek ki az MFB Pontok közreműködésével, a mostani fejlesztési ciklusban 1400 milliárd forint forrás lesz. A 2014–2020-as forrás legnagyobb részét, 41 százalékát vállalkozásfejlesztésre fordították, ezen kívül a kutatás-fejlesztésre, a digitalizációra, a zöldátmenetre fókuszáltak. A mostani fejlesztési ciklusan is hasonlóak a fókuszpontok, várhatóan a zöldátmenet a források kétharmadát viheti majd el.

A GINOP Plusz források eddigi fizetésére vonatkozó kérdésre válaszolva Greinstetter Balázs elmondta, a szerződött állomány 600 milliárd forintra tehető, ennek meghatározó része már előlegként ott van a kedvezményezetteknél. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS