GINOP Plusz: 800–850 milliárd forintra pályázhatnak idén a vállalkozások

2024. 05. 15., 19:35

A 2021–2027-es időszakra szóló, uniós forrásból működő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) 2500 milliárd forint keretéből az idén mintegy 800–850 milliárd forint forrásra jelenik meg felhívás a vállalkozások számára – tájékoztatott Greinstetter Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára.

A helyettes államtitkár a GINOP Plusz Regionális Roadshow utolsó állomásán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában tartott sajtótájékoztatón elmondta: az idén hat felhívást terveznek megjelentetni közvetlenül kis- és közepes vállalkozásoknak.

380 milliárd forint értékben lesz nulla százalékos kedvezményes vállalati hitelprogram három hullámban. Ennek első hulláma már ismert, április 30-ától az ország kevésbé fejlett régióiban lévő vállalkozások adhatják be igényeiket, a kkv-technológiai plusz hitel program nagyságrendileg 150 milliárd forintos kerettel rendelkezik. Ennek budapesti „tükörlába” is megjelenik majd az év hátra lévő részében, és várható még egy nagyobb összegű kombinált hitel vállalati program is.

Négy kutatás-fejlesztési felhívást terveznek az idén 200 milliárd forint keretösszeggel. Ennek kisebb részét teszik ki az állami tulajdonban lévő kutatási infrastruktúrák laboratóriumi fejlesztései, a nagyobb rész pedig két cél között oszlik meg. Támogatni szeretnék a nagyobb volumenű vállalati alap- és iparkutatásokat, illetve a mikro és kisvállalkozások folyamat, gyártási innovációját, marketing innovációját.

Folytatódnak a döntően már futó munkaerőipaci programok is, ahol a keretösszeget emelik meg, és a szakképzés 4.0 stratégia mentén ágazati képzőközpontok további fejlesztését is tervezik.

A felhívások a következő hetekben megismerhetők lesznek, kellő felkészülési idő után a tervek szerint ősszel lehet majd beadni a pályázatokat.

Greinstetter Balázs elmondta: a 2014–2020 között a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból 3400–3500 milliárd forint került a magyar gazdaságba 156 felhíváson keresztül, a programoknak több tízezer kedvezményezettje volt. A GINOP forrásainak mintegy egyharmada kedvezményes hitel, kockázati tőke és kombinált program volt, a kihelyezés a Magyar Fejlesztési Bank MFB pont hálózatán jutott el a kedvezményezettekhez.

Kasziba Levente, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. EU üzleti igazgatóság igazgatója elmondta, 2014–2020 között 1100 milliárd forint pénzügyi eszközt helyeztek ki az MFB Pontok közreműködésével, a mostani fejlesztési ciklusban 1400 milliárd forint forrás lesz. A 2014–2020-as forrás legnagyobb részét, 41 százalékát vállalkozásfejlesztésre fordították, ezen kívül a kutatás-fejlesztésre, a digitalizációra, a zöldátmenetre fókuszáltak. A mostani fejlesztési ciklusan is hasonlóak a fókuszpontok, várhatóan a zöldátmenet a források kétharmadát viheti majd el.

A GINOP Plusz források eddigi fizetésére vonatkozó kérdésre válaszolva Greinstetter Balázs elmondta, a szerződött állomány 600 milliárd forintra tehető, ennek meghatározó része már előlegként ott van a kedvezményezetteknél. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-06-12 11:40:00
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium külgazdasági területének irányítása alatt működő intézményeknél – az EXIM Magyarország, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség szervezeteinél – átfogó jogi, működési és gazdálkodási átvilágítás indult – jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
2026-06-11 20:05:00
A NAV május közepén publikálta az eÁfa XSD 2.0-ás verzióját, amely várhatóan augusztus 1-jén élesedik. Az új séma megjelenésével mindössze három hónap áll rendelkezésre a tesztelésre, ami sürgőssé teszi az M2M alapú eÁfa rendszerre való átállás megkezdését. A változás kritikus jelentőséggel bír az adózók számára, tekintettel az ÁNYK 2026 végi kivezetésére.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS